Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1934

Hazafias nevelés. Katolikus ember a vallásosság mellé a haza­fias érzés ápolását sorolja. így tettek ezer éves történelmünk legki­emelkedőbb alakjai : Hunyadi, a Zrínyiek, II. Rákóczi Ferenc, kinek önzétlen hazaszeretetével az idei centenáriumon behatóbban foglalkoz­tunk, Széchenyi, Deák és sokan mások. Hazafias ünnepeinket az ifju­tág lelkes buzgósággal ülte meg. De tettekre ösztönzött a folyton vál­sozó külpolitikai helyzet, mely igénytelenségünk mellett is az utóbbi időben állandóan feszültségben tartja a hazájáért aggódó maroknyi magyar népet. A decemberi genfi konferenciák és más események alkalmával hányszor kulcsoltuk ájtatos imára kezünket, hogy mi, akik még máskép segíteni nem tudunk, egy pár égi pártfogót küldjünk a komoly ügyek elintézéséhez. Gyakran tettük meg azt is, hogy egy-egy órát mindjárt ima után a hazáért ajánlottunk fel. Lélekemelő volt lát­ni, milyen komoly fegyelemben, figyelemmel és szorgalmas munkában folyt az óra. Eltet a remény, hogy azok, kik most mindent megtesz­nek a hazáért a maguk módja szerint, később nem állnak majd tétle­nül, vagy nem elégszenek meg üres szónoklatokkal, ha a hazának dol­gos kezekre, önzetlen jellemre lesz szüksége. Szülői értekezlet. Az Actío catholica ezidei programmul a csa­ládvédelmét tűzte ki. Az 1895-ös házassági törvény család- és társa­dalom romboló hatását napról-napra fájóbban érezzük. Ma már mind­annyian látjuk, hogy segíteni kell a válságba jutott családon, a sok­sok még szüleik életében elárvúlt gyermeken. Ezt a családmentést ma­ga az ország hercegprímássá, — Serédi Jusztinián dr. indította meg, új házassági törvényjavaslatával. De míg ez a törvényjavaslat életbe lép, addig is a katolikus püspöki kar felszólította az iskolákat, hogy vegyék ki részüket a családmentésből és a szülői értekezleteken a családvé­delem fontosságára hívják fel a szülők figyelmét. Az első félévi szülői értekezleten erről a tárgykörről tartotta be­vezető beszédét intézetünk igazgatója. Mély gondolatokkal gazdag elő­adásában rámutatott társadalmunk sebeire és szomorú statisztikát kö­zölt városunk házassági viszonyairól. Utána Hoszták Mária Kornélia iskolanővér tartott előadást „Az öröm pedagógiája" címen. Mint pedagógusoknak számolnunk kell az örömök nagy erkölcsi értékével, életformáló erejével — mondotta beszédében — s nem sza­bad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy az ifjúság hibái, bűnei, eltévelyedései legnagyobbrészt az örömkeresés örök vágyának félrecsú­szásából származnak ! Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink megállják a helyüket ebben az élvezeteket hajhászó világban, neveljük őket a tiszta örömök léleküdítő és szívnemesítő légköréban. Honnan merítsük ezt a tiszta örömet ? Három hatalmas forrás áll számunkra mindig készen: 1. Az Isten minden örömök örök, kimeríthetetlen, kifogyhatatlan kútfeje. S aki Istenre rátalál, az az örök örömök élő forrásának nyi­totta meg szépre és jóravágyó lelkét. Vallásosságunk ne legyen rideg nyomasztó kényszer, hanem hassa azt át az Istengyermekség tudatának minden földi örömöt meghaladó érzése. Fénelon mondja : „Ha a gyer­mek a vallásról és az erényről szomorú, sivár képet alkot magának, míg ellenben a szabadság és féktelenség kellemes színekben mutatkoz­14

Next

/
Thumbnails
Contents