Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1933

Jézusról nevezett Mária Terézia rendalapító, mint pedagógus. A 18. század második felében behatol Németországba is a francia felvilágosodás, mely megerősíti és hatalmas áramlattá növeli a racionalizmust. A jelszót Thomasius adja ki a hallei egyetemen : „Félre a babonával és előítéletekkel." Főtörekvése a tudomány népszerűsítése és minden téren az észszerüség elveinek uralmát hirdeti. A racionalizmus bevonul az iskolai oktatásba. Az 1763-ban kiadott Generallandschulreglement, a két évvel későbbi Felbiger-szabályzat, a filantropisták Allgemeine Revisionja a haladó kor szellemében, a racionalizmus elvei szerint szervezi át az iskolákat. Az oktatás célja ezek szerint kizárólag értelmi nevelés, kétségtelenül rovására a tárgyi műveltségnek és a valláserkölcsi nevelésnek. A népiskola — mondja Rocnov, a reckahni mintaiskola szervezője — ne nevelő, hanem oktató iskola legyen. A pozitív vallásoktatás helyett az észvallást sürgeti, a jellemképezésnél pedig főszempont a hasznosság. Ennek a kornak mélyebben gondolkodó pedagógusai, akik a jövőt, az ifjúság jövőjét nézték, sok aggodalommal hangoztatták, hogy az ismeretekkel túlhalmozott szellem üres marad szívben, lélekben, ha az értelmi képzéssel nem tart lépést az érzület nemesítése, az akarat nevelése. A háborúk nyomában bekövetkezett nyomor, szegénység, erkölcsi lazaság, különösen a szegény nép körében nyilvánult meg lesújtó módon. Terézia anya megértő lelke bele tudott látni a néplélek mélységeibe ; kis falujában szerzett tapasztalatai és intuíciójának csodás ereje arra késztette, hogy mint Kalazanci Szent József, mint a nagy pedagógus, Pestalozzi, ott segítsen, ahol legnagyobb a nyomor, a szegény elhagyatott gyermekeken és szent fogadalommal lépett megérzett élethivatásának útjára. Nem alkotott új pedagógiai rendszert, nem állított fel új nevelési elveket, hanem nemes emberszeretettel lehajolt a szegényekhez, hogy harmonikus lelkének gazdagságával segítője, támogatója, nevelője legyen azoknak. 1834. október 24-én megalapította e célra a Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek rendjét, mely célkitűzésében a tisztán értelmi neveléssel szemben voluntarista alapra helyezkedett. 1834. november 16-án Neunburgban (Bajorországban) megnyitja az első tanító- és nevelő-intézetet, (megszerzi I. Lajos bajor király engedélyét, sőt anyagi támogatását is. Társaival együtt szerzetesi - 3 —