Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1933

tanulási módjáról, kedvelt foglalkozásáról, játékairól, egészségi állapotáról, régebbi betegségeiről és azok következményeiről. Ha ezekről tud a nevelő, sokszor megértőbb szemmel nézné növendékeit. A fejlődő ember éleiének minden mozzanatát a nagy Elet nézi; a gyermek jellemének kicsi, határozatlan vonásai óriási kontúrokká nőve karakterének alapvonalai lesznek. Erről a gondos szülőnek s nevelőnek sohasem szabad megfeledkeznie. Az első félévi szülői értekezletet nov. 27-én dr. Hanzély Lajos tartotta. Az értekezleten jelen voll a szülők 50%-a. Előadását a következő szempontokban foglaljuk össze: Az engedelmesség. Önmaga akaratának önkéntes alávetése egy másik akaratnak, amely jó, ha vezet és irányít, mert az életnek biztosabb ismerete dirigálja. Ezt ki kell éreznie a gyermeknek az irányító szavaiból. Helytállás a kötelességgel szemben. Kell, hogy beleidegződjék a kötelességteljesítés, az erény a leány lelkébe! Rengeteg türelem, állandó éberség és végtelenül nagy szeretet ehhez a beidegző munkához. A szülők feladata az, hogy alkalmazkodva a gyermeki természethez, egyrészt állandó felügyelettel kényszerítsék, másrészt jó szóval, dicsérettel buzdítsák gyermekeiket a munkára. Az iskolai munka csak akkor lehet igazán eredményes, ha hézagtalan, minden mulasztás természetszerűleg az eredmény rovására megy. A diák munkájának eredményessége számos egyéb körülménytől függ, melyek közül a rendszeretet és fegyelmezettség a legfontosabb. A rendszeretet fejlesztésének sok eszköze van. Legfontosabb köztük: a tervszerű beosztású házirend. Ne vegyük el gyermekeinktől a szépen megélt élet példájál! Nem a szó nevel, hanem az élet! A II. szülői értekezletet II. hó 23-án tartottuk. Az előadó tanár Kacsala Mária Asteria. Az előadás lárgya az engedelmességre való nevelés volt. Az előadó tanár azért választotta épen ezt a témát, mert az engedelmesség a gyermek életében elengedhetetlen, de a felnőtt korban is pótolhatatlan. Alapja az isteni parancs, örök példája az Isteni Üdvözítő, ki egész életén át, a kereszthalálig tudott engedelmeskedni. Az engedelmességre való nevelést a legkisebb korban kell kezdeni. Sarkpontja a nevelő részéről a nyugodt, megfonlolt parancsolásban van, továbbá a következetességben, mellyel nem tűr másítást. Ne fogadjon el kibúvót, ne tűrje, hogy a gyermek akár hízelgés, politika, ügyesség, vagy bármely más módon kivonja magát a parancs teljesítése alól. Ha a szülő ezt a gyermek 6. évéig elérte, letelte az engedelmesség alapját, tovább nem lesz sok baja gyermekével. Az iskoláztatás ideje alatt főszempont az egyetértés, együttműködés az iskolával. A szülő saját tekintélyének bástyáját dönti le, amint az iskola, a tanárok tekintélyét megsérti. A tapasztalat igazolja az állítást. A megfontolt következetességnek tovább kell tartania. — 30 —