Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1940

7 „Üj idők" lekszikonának munkatársa. G r o s z Ernő az első teljes héber-magyar szótár társszerzője. Dr. S a r k a d i Sándor volt egészségtantanárunk, a sebészet irodalmában vívott ki magának jó nevet. B e n c z e László Racine „Eszter" c. művét fordította magyarra. Vadász Endre debreceni működése idején aratta mint festőművész legszebb sikereit hazai és külföldi kiállításokon. Utóda Adler Miklós rajztanár is jelentős művészi sikereket ért már el. Végül a tanári karnak legnagyobb hírű tagja, Kárpáti Károly, a Szabad stilusú birkózás olimpiai bajnoka. Iskolánk végzett növendékei közül a legidősebbek is alig lépték át még a 30 évet, s így természetes, hogy kiemelkedő pályafutásokról még nem számolhatunk be. De kivált a korábbi évfolyamok növendékei közül igen sokan végeztek hazai és külföldi egyetemet és főiskolákat és váltak hivatásukat jól betöltő orvosokká, mérnökökké, tanárokká. Jogi pályán csak az ügyvédjelöltségig juthattak el volt tanítványaink, mert az ügyvédi hivatás sorompói időközben lezárultak előttük. Egyébként tanítványaink még gimnázista korukban nem egyszer arattak jelentős sikereket iskolánkon kívül. Weisz József, 1931-ben végzett tanulónk 4 éven át volt a tankerület legjobb atlétája, aki egymásután nyerte a kerület, majd az egész ország ifjúsági versenyein a bajnokságokat síkfutásban, gátfutásban és távolugrásban. Szőke József VIII o. tanuló 1930-ban Magyarország kisközépsúlyú ifjúsági birkózó bajnoka lett. 1929-ben S z o 1 o v i c s Dezső jelesen érett növendékünk díjat nyert a Matematikai és Fizikai Társulat Eötvös-versenyén mennyiségtanból, ugyancsak a mennyiségtanból az országos tanulmányi versenyen harmadik lett 1930-ban Sámuel Jenő VIII o. tanuló, második lett 1937-ben C z i nczenheim József VIII o. tanuló, dicséretet kapott 1939-ben Klein József VIII o. tanuló, 1941-ben Faragó Kálmán VIII o. tanuló, valamennyien Sebők Emánuel tanár növendékei. 1931-ben első lett az összes debreceni középiskolai tanulók között lefolyó Kardos Albert-féle irodalomtörténeti versenyen S t e r n Magda VIII o. tanuló. Gimnáziumunk eddig 3 irodalmi értékű könyvet adott ki. Az ifjúság dr. Kardos László tanár ösztönzésére Tóth Árpád tanulmányait és bírálatait (1939) és az Ady—Rákosi-vitát (1940) tette közzé, a gimnázium barátainak egyesülete pedig Racine „Eszter" c. drámáját Bencze László tanár fordításában (1941). Mindez eléggé bizonyítja, hogy a debreceni zsidó gimnázium nemcsak a város, de az ország középiskolái között is megállja a helyét. De hogy megállhassa a helyét, ehhez szükséges volt, hogy bölcs, elfogulatlan, szigorúan és igazsággal ítélő feljebbvalók őrködjenek fölötte. Eddigi főigazgatóink: az oly korán elhunyt s intézetünk sorsát különösen szívén viselő Ady Lajos (1921—1935), az iskola munkáját a maga nagyon komoly mértékével mérő vitéz dr. Bessenyei Lajos (1935—1938) és jelenlegi fölöttesünk: az Ady Lajos atyai jóindulatát a Bessenyei Lajos magas követelményeivel egyesítő Kiss József, valamennyien az.t a megnyugtató tudatot gyökereztették meg bennünk, hogy egyenlő mértékkel mérik az összes iskolákat és a debreceni zsidó gimnázium megítéltetése nem függ semmi mástól, mint azoknak a kötelességeknek teljesítésétől, amelyeket minden magyar középiskolától el kell várni. Ebben a megnyugtató tudatban bizton várjuk az eljövendő évtizedeket, mert meg vagyunk győződve, hogy amíg pártatlan és igazságos férfiak állanak tankerületünk élén, amíg a debreceni és a magyar zsidóság lelki arca: a magyar kultúra iránti önzetlen vágyakozása, a zsidó vallási és szellemi hagyományokhoz való ragaszkodása nem változik, addig a debreceni zsidó gimnázium élni és virulni fog. / \