Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1930

5 anyagiak hiánya miatt kénytelen volna tanulmányait megszakítani, Fejér Ferenc mindig talál módot, talál forrást, hogy az ilyen elhagyott gyermeknek segítségére legyen. Van az újra épülő Palesztinában egy formátlan házakból jámbor chaszid-zsidók által épített telep: Bené Berak. A telep lakói, ezek a mély hitű chaszidok, legszükségesebb napi munkáik elvégzése után a hegyoldal sziklafalába egy hatalmas, ormótlan lépcsőt építettek pusztán azért, hogy a lépcsőn feljutva a hegytetőre, közelebb legyenek az Istenhez. Fejér Ferenc dr. több évtizedes közéleti pályája az érdemeknek, a sikereknek és elismeréseknek ragyogó köveivel van kirakva. Az a 10 esztendő azonban, melyet a debreceni statusquo zsidó hitközség élén töltött el, hatalmas alkotásaival, mint az a bené beraki kőbemetszett lépcső, melyet ama jámbor zsidók az Istennek emeltek, egyenesen az ég felé tör s jutalmát csak önmagában és az Istennél találja meg. S ha mégis már e földön ünnepelni akarják, csak olyan szívbemarkoló, lélekemelő templomi ünnepség volt méltó hozzá, amilyennel a hitközség ünnepelte elnökségének tizedik fordulóján. Fejér Ferenc egyénisége, közéleti szereplése méltó arra, hogy követendő példaképen állítsuk tanuló ifjúságunk elé. Dr. V. S. II. Hogy született meg a debreceni zsidó reálgimnázium? (Iskolánk alapításának 10 éves fordulója alkalmából.) A debreceni zsidó reálgimnázium fennállásának tízéves fordulója alkalmából a jól végzett munka örömével emlékezünk vissza azokra a szomorúan nehéz időkre, amikor Debrecen város zsidó társadalmának hagyományos áldozatkészsége életre keltette hazánk egyetlen vidéki zsidó középiskoláját. Nehéz idők jártak akkor! Elmúlt a borzalmas világháború, mely négyéves ördögi munkájával elégetett majdnem minden igazi kulturértéket, lezajlottak a különböző forradalmak, amelyek — többek között — nagyra növelték a viszálykodást és gyűlöletet a felfordult idők pszichózisa miatt egyébként is meghasonlott emberi lélekben. Felekezetünk sorsa annyira egybeforrott nemzetünk történelmével, hogy jóban, rosszban egyaránt kellett vele osztoznia, nem csoda tehát, ha ezekben a szomorú időkben a magyar zsidóságra is felette nehéz napok virradtak. Azok az antiszemita izgatások és gyűlölködések, melyeknek utolsó hullámperiodusa a mult század végén az egyházpolitikai harcoktól indult el s némi treuga deit