Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1929

I. Dr. Kardos Albert és a debreceni zsidó reálgimnázium. Az összes életpályák közül bizonyára a pedagógusi pálya az, amelynek eredményei a legnehezebben mérhetők meg. Vájjon mi lenne a mértékegysége ennek a mérlegelésnek? Hiszen itt alig vannak konkrétumok. Legfeljebb a kötelességteljesítésnek kisebb-nagyobb mértéke, avagy talán a tanítványok, néha egész nemzedékek hálája és szeretete. Ez utóbbi azonban csak nehezen és ritka alkalmakkor nyilvánulhat meg, mértékkel fel nem mérhető és ami fő, nem is mindig alkalmas a pedagógus igazi értékének a felbecsülésére. Vannak kiváló pedagogusok, akik sohasem tudták megnyerni tanítványaik szeretetét. Kardos Albert pedagógiai pályájának mérlegelése ilyen nehézségeket nem támaszt. Feléje a szeretetnek és tiszteletnek oly hatalmas özöne áradt, amely feltétlenül bizonyító erejű. Ha van a tanítványi hálának és szeretetnek mértéke: Kardos Albert 42 éves tanügyi pályája a jótékonysági és kulturális alkotásokban megnyilvánuló tanítványi hálának és szeretetnek megszámlálhatatlan mennyiségű gyümölcsfájával van szegélyezve. És ha hozzávesszük irodalmi és közéleti működését, a konkrét eredményeknek, alkotásoknak és érdemeknek oly gazdag sorozatát kapjuk, hogy épen ez a szokatlan gazdagság okozza a nehézséget. Két esztendővel ezelőtt 40 éves jubileumára a barátai és tanítványai által kiadott emlékkönyvben irodalmi munkáinak nem is teljes felsorolása több, mint 12 nyomtatott oldalt tett. Ennek az értesítőnek szűkre szabott terjedelme nem engedi meg, hogy egész tanügyi pályájának méltatására kiterjeszkedjem. Alkotásokban és eredményekben gazdag munkásságából csak egy konkrétumra fogok szorítkozni: iskolánknak, a debreceni zsidó reálgimnáziumnak a megalkotására. A debreceni hithű zsidóság, mely gyermekeit a vallásos nevelés mellett magyar nemzeti szellemű oktatásban akarta részesíteni, a kommün utáni zavaros időkben válságos helyzetbe sodródott. A nagy katasztrófa nyomában előállott népesedési eltolódás és egy szerencsésnek alig nevezhető iskolapolitika következtében úgyszólván odajutott, hogy nem tudta gyermekeit középiskolába juttatni. Ekkor merült fel körükben egy zsidó felekezetű középiskolának a gondolata. Ezt a gondolatot a zavaros