Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1929

13 egyetem kapuit a tanulás vágya előtt, egyetemi szervezetek sem választották el az egy célra törekvőket, az aula szelleme, a tudomány szeretete volt a kapocs, mely az egyetem hallgatóit felekezeti különbség nélkül összefogta. Budenz József, Gyulai Pál, a filozófiai kar eme kiválóságai sem felekezet szerint válogatták azokat a kiválasztottakat, akiket benső, mondhatni családi körükbe meghívtak. Ebben az előkelő körben kezdte meg Kardos Albert irodalmi munkásságát, így került a Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond vezetése alatt álló Nyelvőr belső munkatársai körébe és a magyar szórend, a magyar nyelvtisztaság és tiszta magyarság harcosai közé. Gyulai Pál és annak vezetése alatt álló kritikai kör hatása alatt fejlődött ki az irodalomtörténet iránt érzett erős hajlama. Ez fejlesztette kritikai szellemét, melyből gyakran nem hiányzott a gúny, a csipkedés. így került fiatalon a finom, kiváló esztétikus, Beöthy Zsolt bűvkörébe, akihez állandó, meghitt baráti viszony fűzte és aki ha Debrecenbe lejött, látogatásával is megtisztelte Kardost. Tagja volt annak a fiatal, harcos gárdának is, mely hazafias lelkesedéssel a magyar nyelv kutatását tűzte ki céljául és a magyar nyelv tisztaságáért, a magyar szórendírt szállott síkra. Ebben a körben jutott benső barátságba az ismert nyelvkutató Munkácsi Bernáttal, az orientalista Kunos Ignáccal és a Nyelvőrnek ma is fiatalos tüzű szerkesztőjével, Balassa Józseffel. Ezek a küzdelmes évek megnövelték energiáját; kitartást, erős jellemet, megalkuvást nem ismerő akaraterőt teremtettek meg benne és ezek maradtak jellemének alapvető tulajdonságai. De ezek a küzdelmes évek szülték meg benne azt a mély szeretetet tanítványai és különösen a szegény tanulók iránt is, kiknek mindig gondviselő atyja volt, mert hiszen senki nálánál jobban nem érezte a szegény diák sorsának nyomorúságát és keserűségét. Míg ez a környezet jó esztétikussá és kritikussá, kiváló nyelvésszé és az irodalomtörténet tudományos művelőjévé tették, kiváló tanárrá, jó pedagógussá a már akkor tanári diplomát nyert Kardos Albertet a Kármán vezetése alatt álló gyakorló mintagimnázium avatta. A mintagimnázium erősen képző iskola volt azok részére, akik Kármán Mór európai színvonalon álló, széleskörű filozófiai, pedagógiai rendszerét megértették és komoly munkával, erős tanulással szellemébe behatolni igyekeztek. A tanulókkal való szeretetteljes bánásmód, egyéniségük kutatása volt egyik alapvető tétel. Ott a fiúkat nem a kalkuluskönyv, nem a szekundavadászat alapján, hanem egyéni megfigyelés, közvetlen érintkezés, gyakran magánbeszélgetés alapján tanulta a tanár megismerni. így felkészülve, a tudományos kutatás módszereivel felfegyverkezve, mint tudós és jó pedagógus került 1887-ben a szentesi községi gimnáziumhoz és most már kettős, tanári és doktori oklevéllel ellátva kezdte meg gyakorlati tanári és szélesebbkörű irodalmi működését és az 1890-ben megjelent Közép