Állami főreáliskola, Debrecen, 1939

30 A szép számmal bemutatott oktatófilmeknek a szaktanárok ebben a tanévben is nagy hasznát látták. Örvendetes volt, hogy számos új filmmel gyarapodott az iskolák rendelkezésére álló képanyag, ami lehetővé tette a filmpergetés szélesebbkörű alkalmazását. A földrajz, természetrajz, történelem, fizika tanárai egyaránt szívesen használták a szemléltetésnek ezt a modern, lebilincselő, hatásos eszközét. 10. Tanári értekezletek. A Rendtartásban előírt értekezleteket a megszabott számban és időben megtartottuk. Egyikről-másikról külön is szólunk. A szeptember hó 1-én tartott alakuló értekezlet rendkívüli időszakra esett. Két kartársunk hadbavonult, intézetünkben csak annyi helyünk maradt, hogy az éveleji munkálatokat elvégezhettük. Az értekezletre egybegyűlt tanárok arcáról egy megfejtésre, megoldásra váró kérdés tükröződött elő : mit hoz a holnap a magyar hazának. Aggódva és reménykedve, bátorítást merítve a múltból, erős hittel várva a jövőt nyitottuk meg az idei tanévet. Az I. módszeres értekezleten a tantervi követelmények okozta szükségből vagy szaktanárváltoztatás folytán készült új tanmeneteket tárgyalták meg. Az érdekelt szaktanárok rámutattak a tanmenetkészítésnél követett eljárásukra, tájékoztatták az értekezletet az új tantervi anyag kiszemeléséről és a figyelembe vett módszeres elvekről. A szaktanárok a tanmenetek készítésénél nagy gonddal jártak el és az idevágó miniszteri rendeleteknek, valamint a tanmenetek készítésére kiadott és hasznos, bőséges irányítást tartalmazó főigazgatói rendeleteknek a legteljesebb mértékben eleget tettek. Az értekezlet beható eszmecsere után a bemutatott tanmeneteket el is fogadta. A tanmenetek megtárgyalása után Murányi Kálmán tanár értekezett a nemzetnevelésről. A nemzetnevelés fogalmának tisztázása Trianon óta fontos : országépítő nemzedékre van szükség, tehát nemzetnevelésre is. Hivatkozik az idevágó értekezésekre, munkákra, előadásokra, rámutat az Utasításra is, mely szerint a nemzetnevelés ma sorskérdés. A nemzetnevelést mint sokrétegű fogalmat kívánta tisztázni; nem a nemzetnevelés módjait fejtegette, hanem mi a nép, mi a nemzet, a magyar nemzet, mi a nevelés, mi a nemzetnevelés. Jó munkát végzett azzal is, hogy a Nyári Egyetemen tartott ilyenfajta előadások kivonatolását is beledolgozta előadásába. Az előadást megbeszélés követte. A II. módszeres értekezleten az igazgató az intézet első félévi működéséről a látogatásai során szerzett tapasztalata alapján tárgyak szerint rövid összefoglalót adott, utána a dolgozatok átvizsgálásakor szerzett tapasztalatairól előbb általánosságban, majd részletezésben számolt be. Az új Tanterv és a hozzátartozó új Utasítások alapján készített tanmenetek szerint dolgozó kartársak félévi munkájukról, a munkaközben tapasztalt tantervi előnyökről és nehézségekről számoltak be. Őszinte és tárgyilagos beszámolójuk igen tanulságos volt és a Tantervnek elrendelt sorozatos megbeszéléséhez értékes adatokkal kapcsolódott. A szaktanári beszámolók közül dr. Papp István rövidített beszámolóját közöljük. A II. osztály magyar olvasmányanyagát a magyar történelemnek a keresztyénség felvételétől a mohácsi vészig terjedő szakasza s a magyar élet kiemelkedő alakjai és tájai szolgáltatják. Az utasítások igyekszenek a történelmi olvasmányok mondaszerűségét és a költői feldolgozás elengedhetetlen voltát hangsúlyozni, a tankönyvben kapott szemelvények azonban nem nagy választékot engednek a tanárnak, s kénytelenek vagyunk sok esetben száraz, unalmas történelmi olvasmányokkal ébresztgetni a tanulóban a magyar múlt folytonosságába vetett hitet és bizalmat s nem