Állami főreáliskola, Debrecen, 1938

18 túltengés a figyelmeztetésben, korholásban, büntetésben. Egyébként a büntetés alkalmazásban is férkőzzön a gyermek szívéhez-lelkéhez és kerülje, a végsőkig mellőze a testi fenyítést, a botot! Szülő és minden nevelő hallgasson a gyermek szavára is. Felemlíti, hogy a közelmúltban ennek a kérdésnek megoldását adta tanítványainak feladatul : Mihez fognék, ha a magam erejéből kellene megélnem? A kapott feleletek : rokoni támogatásra számítás, iparos-kereskedői pályán való elhelyezkedés, kertészkedésméhészkedés után való vágy, az érettségi bizonyítványért való harc stb. alkalmat adtak előadónak, hogy felhívja a szülők figyelmét, hogyan irányítsák a gyermekeket életpályára és erre vonatkozólag gondolatokat, útmutatást ad. A boldogulásra nézve az életből vett eseteket sorol fel. Rámutat arra, hogy a gyermek és a nevelő között sohasem lehet olyan távolság, mint valamely parancsnok és az alárendelt között. Igyekszik megnyugtatni a szülőket, hogy a tanár türelme nagyobb az iskolai munkában, mint a szülőé a családban. Saját gyermekei neveléséről is szól. Ne higyjék, hogy a ma iskolája megelégszik az alapos tudás közléssel és elsajátítással : nem! Az iskola ma lelkiséget, mentalitást, élet- és világszemléletet is ad, mert tudja, hogy falai közül kerülnek ki a hazának munkás polgárai, a társadalomnak megbecsült tagjai, a magyar ügynek vitéz harcosai, a keresztén}' eszméknek bátor katonái. Nevelői kötelesség tehát : követni mindenben az iskola tanácsát, megtartani rendelkezését. 14. Tanulmányi kirándulások. Az I., II. és VII. osztály tanulói Horváthy Dezső tanár vezetésével 5 természetrajzi és földrajzi kiránduláson vettek részt. Az I. osztály ősszel a város települését, a bel- és külváros építkezését és a város területén kívül található területeket ismerte meg, míg tavasszal a Nagyerdő állat- és növényvilágát tanulmányozta. A II. oszt. ősszel a szántóföldet, tavasszal az erdőt és a méhészkedést tanulmányozta, a VII. oszt. pedig az édesvizek faunájának megismerésére rendezett tanulmányi kirándulást. Ugyancsak Horváthy Dezső tanár rendezte a téglási intézeti kirándulást. Ennek is a természet megismerése volt a célja, amit a Madarak és fák napjának megünneplésével karöltve maradék nélkül oldott meg. A hatalmas Ligeterdőben bő alkalom nyílt mind a komoly megfigyelésekre, mind a szabadtermészet gondatlan élvezésére. Az egésznapos kirándulás idejét az intézet 189 tanulója is, a kísérő tanárok is a legjobb hangulatban töltötték el és testben, lélekben felfrissülve szép emlékekkel gazdagon tértek onnan haza. Nádasdi József tanár vezetésével történt kirándulások : a VI. osztály félnapos botanikai kirándulása a debreceni Nagyerdőbe ; az V. osztály a debreceni városi Gazdasági Iskolát tekintette meg (félnapos) ; V. és VI. osztály a Dégenfeld-uradalom téglási erdejében (májusban) egésznapos botanikai kiránduláson vett részt ; a IV. osztály a városi téglagyár környékének megtekintése geológiai szempontból (félnapos). 15. Madarak és íák napja. A Madarak és fák napját intézetünk 1939. május hó 20.-án tartotta meg a téglási tanulmányi kirándulással kapcsolatban. A téglási Ligeterdőnek egyik szép tisztásán sorakozott fel az ifjúság és változatos műsor keretében hódolt a természet szépségeinek, a növény- és állatvilág hasznos képviselőinek. A műsort a magyar Hiszekegy vezette be, majd szavalatok és előa dások következtek. A megnyitó beszédet Szelecsényi Tibor VII. o. t. tartotta, majd szavalt Magyar Kálmán I. o. t. A növényekről Gábor Aurél VI. o. t. tartott tartalmas előadást. Ezt követte Lázár János V. o. t. szavalata. A madarakról Kovássy Gyula; — a hasznos rovarokról Sápi Zoltán