Állami főreáliskola, Debrecen, 1936

20 A VIII. osztályban Jesch Mátyás tanár vezetésével összesen 7 munkaórán végeztek tanulókísérleteket. Éspedig : 5 ízben teljes felszereléssel: 1. Glycerin hőkiterjedési együtthatójának és 2. ólom serét fajhőjének meghatározása. 3. Coulomb törvényének és 4. Konduktorok és sürítők kapacitásának mérése. 5. Ohm törvénye. Két ízben felszerelés hijján munkamegosztással. 6. A relatív nedvességnek és 7. Biot—Savart törvényének kísérleti igazolása. A VII. osztályos tanulók Barra György tanár vezetésével összesen 21 munkaórán kísérleteztek. Éspedig 13 ízben teljes munkaórán, 2—3-as csoportokban : 1—2. Távolság- és időmérés (Noniuszos tolómérce, mikrométercsavar, metronom és stopperóra használata). 3. A lejtőn való mozgás vizsgálata. 4. Tömegmérés és faj súlymeghatározás. 5. A rezgőmozgás időképletének igazolása. 6. A lengőmérleg vizsgálata, Gauss és Borda f. tömegmérés. 7. Archimedes törvényének igazolása rugósmérleggel. 8. Ólomserét sűrűségének meghatározása piknométerrel. 9. Boyle—Mariotte törvényeinek észlelése. 10. Hangvilla hullámhosszának meghatározása (rezonáncia alapján). 11. Kép- és tárgyhelyzete, a szögek törvénye síktükörnél. (Tű-módszerrel.) 12. Üveg törésmutatója (planparallel lemez) ; a teljes visszaverődés határszöge. 13. Üvegprizma törésmutatójának meghatározása a min. deviációból. 8 alkalommal pedig felszerelés hijján — nagyobb csoportokban — váltással, nem teljes munkaórán : 1. A szabadesés vizsgálata ejtéssel és a Whiting-f. ingával, g meghatározása. 2. Acélrugó és gumiszalag rugalmas megnyúlása. 3. Mitől függ a fonálinga lengésideje? 4. A centrifugális erő vizsgálata. 5. Szilárd testek súlypontjának meghatározása. 6. Hidrosztatikai nyomások. A meniszkusz állása kapilláris csőben. 7. A rezgések átadása (ingalengésekkel). 8. Színképek vizsgálata spektroszkóppal. (Gőzök és gázok vonalas képei.) Ezúttal is igazolódott az a tapasztalat, hogy míg a VII. osztályban — különösen a Mechanikában — aránylag egyszerű eszközökkel sok tanulságos mérés végezhető, addig a VIII. osztályban a költségesebb felszerelés és a rövidebb tanulmányi idő nem engedi a munkaórák számának emelését. A III. osztályban : Az alsófokú fizikatanításban a munkáltatást Barra György vezette be az 1933—34. tanévben. Ez időtől mostanáig dr. Tóth Lajossal együtt 4 tanéven át, összesen 5 osztályban alkalmazták ezt az eljárást. A tapasztalatok minden tekintetben megfeleltek a várakozásnak. Az otthoni tanulásnak a lehetőségig fúrás-faragással való kiegészítése, az iskolai csoportos kísérletezések magukcsinálta eszközeikkel nagyon ízlettek a még gyermeksorban lévő tanulóseregnek. A folyó tanévről szóló beszámolónkat elszomorító megállapítással kell kezdenünk. A harmadik osztály iskolánkban reálgimnáziumi osztály, így a fizikát 3 óra helyeLt csak heti 2 órában tanítottuk. Természetes tehát, hogy a tanulómunkáltatást az eddigi keretek közt nem alkalmazhattuk. A tanulók magukkészítette primitív eszközeikkel meglepően jó kvalitatív kísérleteket végeznek, azonban a módszeres fogalomalkotás, a fizikai jelenségek vizsgálata az egész osztály által végzett egyöntetű kísérleteket és méréseket is kíván ezen a fokon is. Ez történik a kísérletező órákon, amely kitűnően bevált kiegészítője és néha előkészítője a tanári demonstrációnak. A kísérletező órákon a tanulók, bár egyszerű és tökéletlen eszközeik útján, de mégis 5 érzékükkel jutnak ismeretekhez. Hogy ez mily segítség a 12—13 éves gyermeknek, amidőn a demonstrációt csak a szemével követheti, az nem szorul magyarázatra. A kísérletező órára az előkészítéssel és a tanulságok megállapításával együtt tulajdonképpen két 45 perces órát kell számítani. Ez a körülmény még akkor is nehézséget okozott, amidőn a mennyiségtan és a fizika tanítása egy tanár kezében volt