Állami főreáliskola, Debrecen, 1930

5 gesedett Debrecen közbenjárására. „Egyiket a másikkal, hiába, ahogy lehet !" — ez a nagy pusztai város követett politikája. 1715-ben iktatja törvénybe az országgyűlés Debrecen „szabad királyi városi" jogát. Ezért cserében visszafogadja a kálvinista Róma az elűzött katholikusokat. A XVIII. század szakadatlan küzdelmei között éri el Debrecen anyagi és szellemi fejlődésének tetőfokát. Kereskedelme, ipara : szinte európai hírű ; kollégiumában nagyszerű tanárok tanítanak, akik különösen a természettudományok magasfokú művelésében tűnnek ki. Itt tanít a híres mathematikus : Maróthy ; itt végzi első fizikai kísérleteit Hatvani professzor, akit éppen tudása lesz ördöngös hírűvé. Ekkor támad legnagyobb költője : Csokonai, aki az Alföld Szaharájában virágos, tündéri szigetet álmodik színes költészetével. A város magyarsága sarkat vet II. József elnémetesítő rendeleteinek ; latinul csak beszélnek, írnak, de németül nem. A XVIII. század végén Debrecen az ország legnépesebb és leggazdagabb városa ; Buda, Pest, Pozsony csak utána következik. A régi jellegét megtartja ekkor is, mert elsősorban iparos és kereskedő város. A napoleoni háborúkat erősen megsínyli, mert a pénzérték csökkenése nagy rést vág gazdagságán. De kiheveri. Itt, Debrecenben, ismeri meg és szereti meg a magyar népet huszárjai révén egy huszárkapitány : gróf Széchenyi István, akinek dombos homloka mögött már az új Magyarország képzeleti képe kezd kibontakozni. Itt alakul meg a nemes gróf elnöklete alatt a Tiszaszabályozó Társulat 1846-ban. Itt írja be a Kollégium nagy könyvtárának vendégkönyvébe a nevét Széchenyi, 1846-ban, ezzel a jelmondatával : „Magyarország rosszul voU, meglehetősen van, jobban lesz." Az 1848—49-iki szabadságharc alatt négy hónapig (1849 januárjától májusáig) Debrecen Magyarország középpontja ; mert itt székel a kormány, itt tartják az országgyűléseket a Kollégium oratóriumában (imatermében), amely mai napig is őrzi névmegjelöléssel azokat a padokat, ahol Kossuth, minisztertársai és a híresebb képviselők ültek. 1849 április 14-ikén a debreceni református Nagytemplomban mondják ki Kossuthék a Habsburgdinasztia detronizációját. Érdekes, hogy 1918 október 23-ikán, egy héttel a forradalom kitörése előtt, ebben a Nagytemplomban engesztelődik ki a magyar nemzettel az utolsó Habsburg király : IV. Károly, mikor a debreceniek oroszlánszavú püspöke, Baltazár Dezső, elmondja megrendítő imáját és ezzel kezdi kibékítő és megbékülő beszédét az ITraszlalánál álló IV. Károlyhoz és Pármai Zitához : ,,E templom csarnokába e nagyságos alkalommal a viszonos engesztelődés fátyola száll..." S már akkor Budapest felől dübörgött a Végzet szekere... 1819 augusztus 2-ikán Debrecen alatt vesztette el utolsó reményét és utolsó csatáját Görgey Arthur; seregének jobbszárny-fedezetét, amelyet Nagy Sándor József tábornok vezetett, itt verte meg Paskievics orosz herceg hadserege. Az oroszok rettenetesen megsarcolták a várost. Az uralkodó pedig kitörölte nevét birodalmának tisztességes helynevei közül. Ettőlfogva Debrecen mindig a lázongó Petur bán szerepét éli uralkodójával szemben. Ellenzéki város ; kuruc képviselői vannak, mint Thaly Kálmán. A sok anyagi csapás azért nem töri meg erejét; sőt 1854-ben megszerzi a mai óriási területét, a Hortobágy 42 ezer holdnyi földjével. 1860-ban, egy másik templomában, a földbesüllyesztett, ódon Kistemplomban tiltakozik a császári pátens ellen, mint a magyar nemzet élő lelkiismerete. 1867 után nagyszerű versenybe kezd : gazdasági és kulturális téren hétmérföldes léptekkel halad előre. Állattenyésztése, mezőgazdasága oly