Állami főreáliskola, Debrecen, 1930

4 Ez az előrevetett kép később még nagyon sokszor villan föl Debrecen történetében: gyújtogató nőket, boszorkányhírébe keveredett asszonyokat, büvölő-bájoló hajadonokat, szemmelverőket : sokszor égetnek el a babonás város piacán. A tűz amúgy is nagy szerepet játszik Debrecen történetében ; ezerszer és ezerszer elhamvad, mert fából épült, nádtetős, vagy szalmazsuppos félszerei sokszor szinte maguktól lángot fognak a rekkenő hőségben ; de a mordályégetők is szívesen dugnak csóvát a nádas ereszbe ; a vörös kakas réme folyton ott kísért a háztetők élén. Még a címerébe is beviszi a tüzet ez a nemes város : az ön tüzében elégő és új életre támadó főnix madár az ő igazi szimbóluma. Ezerszer elég, ezerszer újra támad. Az Árpádház kihalása után nyomon kísérhetjük ősi történetét. Úgy adják-veszik a királyok, fejedelmek, bánok és főpapok, mint az eljátszható örökséget. Rophoyn bán kezéről a híres Dózsa mesterre száll, aki erről a városról nevezi magát és családját Debreczeni-nek. Nagy Lajos király polgári jogot ad Debrecennek, hűségéért. Zsigmond őfelsége, mikor pénzszükség szorongatja, elzálogosítja a várost bizonyos Márk nevezetű horvát úrnak ; később pedig Brankovics György szerb deszpotának engedi át a Duna déli vonaláért. Mikor Brankovics úr hűtlensége miatt elveszti magyar birtokát: Debrecen Hunyadi Jánosra száll. Az az 50—60 év, ameddig a Hunyadiak a város urai, nagy lendületet ád Debrecennek ; Szilágyi Erzsébet kiváltságokkal látja el, Mátyás király pedig neki adományozza a Váradtól elvett árúmegállítási jogot 1478-ban. A mohácsi vész után Enyingi Török Bálint birtoka ; az ő idejében csatlakozik a reformáció viharával az új hithez. A rettentő szavú Méliusz Péter szab határozott irányt a hitágazatok közt tévelygő Debrecennek, mikor lutheránus és unitárius kilengések után kálvinistává teszi. 1548-ban már az utolsó ferencrendi barát is elhagyta a várost ; a franciskánusok Szent András-templomát kálvinista templommá avatják és kiteszik az orgonát belőle, mert a zene világi hivalkodás, profán örömök ördögi kísérője. 1566-ban Debrecen megszervezi a Tiszántúli református egyházkerületet s attólfogva Debrecen a magyar kálvinizmus középpontjává lesz. Debrecen ezekben a zivataros időkben, 1543-ban, behódol a töröknek és így török kincstári városképpen egyenesen a szultán fennhatósága alá tartozik. A szultán fermánjával védett város sok vidékről menekülőt fogad magába. 1594-ben egy Huszt felől legörgő vad tatár csorda végigdulja a Tiszántúlt, Debrecen környékének vagy tizenkét községét törli el a föld színéről ; ezeknek a lakossága Debrecenbe menekül, a falvak pusztán maradt területeit pedig a város veszi lassanként zálogba s így határát messze kiterjeszti. A mai Hortobágy puszta : körülbelül e feldúlt magyar helységek koporsója. A vallásszabadságért vívott harcokban Bocskay pártjára áll Debrecen, s ezért sokat kell szenvednie. 1618-ban az erdélyi fejedelmek birtokába jut s ekkor újra szárnyakat kap. Bethlen Gábor 1619-ben itt. tűzi ki a fölkelés zászlóját, mikor „Magyarország panaszait" elkiáltja Európának. A töi'öktől felszabadulás harcaiban Debrecen hatalmas anyagi áldozatokkal segíti a nemzeti ügyet s ezért Savoyai Eugen közbenjár a királynál : sürgeti a város régi jogainak megújítását, sőt a vallási sérelmeket is tapintatosan intézi el Debrecen javára. Debrecen azért hű magához. A Thököly és II. Rákóczi Ferenc fölkelése újra szembeállítja a királlyal. Ezért Karaffa szörnyen megsarcolja, Babutin zsoldosai pedig embertelenül kifosztják a debrecenieket, akik ezidőben négyszer menekülnek el a városból. Érdekes aztán, hogy a szatmári békét a város főbírójának, Komárominak a házában kötötte meg Károlyi Sándor, a királyhoz visszahűsé-