Állami főreáliskola, Debrecen, 1926

6 A kifejezés művészete a költészetben a fantáziától függ. Gazdag képzetanyagú művésznél határtalan a kifejezés lehetősége. Petőfi úgy játszik a képeivel, mint a gyermek a színes gyöngyökkel; ösztönösen, akaratlanul hullanak elébe. Vörösmarty és Csokonai szinte mámoros a szavak szépségétől : tündéri harangjátékot rögtönöznek nem egy versükben. Ady különös fantáziája szédítő mélységekbe vet néha sugárt, pusztán a szokatlan, megdöbbentő, találó képek szuggesztiójával. Nagy költő el sem képzelhető a formai kifejezés gazdagsága nélkül, mert a kifejezés ereje, szépsége a fantázia teremtő munkásságától függ ; a teremtő képzelet pedig annyi, mint a képzelet ihletettsége; az ihletett képzeletet más szóval lángésznek, genienek hívjuk. Forma dat esse rei; a forma adja meg a dolgok lényegét, mondja a latin. Elmondhatjuk, hogy a művészet lényege is a formában, a kifejezésben rejlik. Mert a művészet : megnyilatkozás, a lélek megnyílása ; a megnyílt lélekbe pedig csak a képzelet képein keresztül pillanthatunk ; a fantázia képeinek alakot a kifejezés művészete ád. így tehát a művészi kifejezés végső ponton annyi, mint a megnyílt léleknek a beszéde. A lélek beszéde : a művészi kifejezés. A művészi alkotás csirája tehát az érzelmi élet tudattalan rétegében, az intuitioban fogamzik meg ; a képzelet tüzében emelkedik a tudat szintjére és a kifejezésben nyer formát, életet. A művész szellemi alkotása hasonló a szüléshez. A művészi alkotás : lelki szülés. Az élet ezer hatásától megtermékenyített művészi lélek eszmék viselőse lesz és bizonyos idő múltán, a tudattalanban végbemenő forrongás, elrendeződés, kristályozódás után kialakul az eszme-mag, a születendő művészi alkotás embriója, amely kiformálódik, fölveszi a legtetszetősebb alakot és megjelenik mint kész gyermek, mint élő, eszmei lény. A művészi alkotás abban különbözik a természeti alkotástól, hogy nem hasznossági cél hívja létre, hanem szépség. A gyermek nem önmagáért születik, hanem azért, hogy faját fentartsa. A virág azért nyílik, hogy új virág támadjon belőle. Egy szobor, egy kép, egy zenemű, egy költemény ellenben azéjt született, mert az alkotója lelkében erős vágyódás élt a szépségért. Újra idézzük Platónt: ha a vágy a szépség tükrébe néz, művészet lesz belőle. Ismerjük a vágyat, ismerjük a művészetet, tehát ismernünk kell a szépséget is. Mi a szépség? Kant híres meghatározása : szép az, ami érdek nélkül tetszik — nagyon általános, nagyon határozatlan, mert nem a szépség lényegét, csak ránk tett hatását foglalja magában. Hogy a szépség bennem, a szemlélőben van s én viszem be a jelenségekbe : igaz, de nem elég, mert ez sem mondja meg : mi a szép. Mi a művészi szépségnek az eddig elmondottak alapján egy olyan sajátságát ismertük meg, amely talán döntő. A művészi alkotás a fejlődés, a kifejlesztés lélektani folyamata. A fejlődésben, a cél felé haladásban mindig mozgás rejlik. A természetnek magának is ez a mozgás az élete. Az élet maga is annyi, mint mozgalom, mozgás. A művészi alkotásnak mind a három lelki alkotója : érzelem, képzelet, kifejezés, bizonyos lelki elemeknek szakadatlan és törvényszerű mozgalmából áll. Mozgalom és mozgás az is, amit alkotnak vagy kifejeznek. Ha tehát a művészi alkotások célja : valami eszménynek formát adni, az eszmény pedig maga az elvont szépség, akkor a művészi alkotások lényege az a művészetté vált szépség, amely az élet mozgalmának mintegy sűrített és a kifejlődés célbaemelkedő vonalát mutató mássá. Röviden : a művészi alkotás annyi, mint egy eszménynek formát adni; az eszmény = az élet kiemelt képe, más szóval : szépség ; az élet = mozgás, mozgalom ; ennek ideálja, esz-