Állami főreáliskola, Debrecen, 1926

7 méiiye : az eszményi mozgalom, azaz : a művészi szép. Tehát a művészi szép = eszményített mozgás, eszményített mozgalom. A képzőművészetek, minthogy a lelki mozgalomnak csak egy pillanatát tudják kifejezni, alantasabb rendű művészetek, mint a zene és a költészet. A zene képes a meginduló érzelem forrásából patakot, folyót, folyamot és érzelemtengert fejleszteni. Továbbhaladás, azaz mozgás van benne a cél felé: Ugyancsak ilyen a költészet. A költészet is képes az érzelem magvából egész érzelem-erdőt növeszteni, vagy az események egész láncolatát kifejleszteni. Tehát benne is megvan a továbbhaladás, a fejlődés, a célbafutó mozgás ereje. Az igazi művészi alkotás mindig életet, azaz mozgalmat, mozgást ábrázol. Ha egy holttetemet fest a festő, vagy ú. n. csendéletre pazarolja színeit: alkotását talán hasznosíthatja, de a művészi szépségtől messze esett. A művészek : alkotók, azaz teremtők ; olyan szellemi lényeket formálnak, amelyek a világról alkotott fölfogásunknak az eszményi képei. Az eszményiség : a földi salaktól megtisztult szépség. A művészek tehát az emberiség eszmény-adói. Az örök szépség megteremtői. II. Iskolánk nevéről* Az 1922. tanévtől régi, egyszerű nevünk megváltozott, iskolánkat Fazekas Mihályról, Debreceni áll. Fazekas Mihály főreáliskolá-nak nevezték el. Fazekas Mihály (született Debrecenben, 1766, meghalt 1828.), akinek nevét viseli iskolánk, Csokonai kortársa és barátja volt. Ifjúságát katonáskodásban töltötte külföldön s mikor 1796-ban, harmincéves korában hazatért főhadnagyi ranggal, verselgetésre, a növények tudományos megfigyelésére szenteli életét. A természettudományok művelése hagyomány volt akkor Debrecenben ; Földi János, a híres orvos és író serkentő hatása alól Fazekas sem tudott kiszabadulni s a korán elhunyt Földi félbeszakadt munkáját folytatja, mikor megírja Diószegi Sámuellel az első rendszeres növénytant. A magyar botanikának ez a könyv az alapvetője ; nagy érdeme : a növények pompás magyar elnevezésén kívül Linné rendszerének átvételében áll. De Fazekas Mihály nemcsak tudós volt, verseket is írt. Már katona korában megvan ez a poéta kedve. Megénekli a tavaszt, a nyári estét, a hosszú telet, a csermelyt, a violát, az ő kis debreceni kertjét, németesen szentimentális hangokon. Csokonai hatása alatt ódákkal és anakreoni dalokkal is próbálkozik. Sajátságos, hogy lírai versei egyáltalán nem népies ízűek ; hangban, magyarosságban messze állanak a Ludas Matyi egészséges, reális, talpraesett modorától. Ez a Ludas Matyi című, négy ,,levonás"-ból álló komikus, elbeszélő költeménye tette híressé, biztosított neki helyet az irodalomtörténetben. A földesurán háromszor bosszút álló falusi suhanc története nemcsak a magyar irodalomban ismerős : vándor meséje a világirodalomnak. Fazekas szerencsés kézzel nyúlt ehhez a tárgyhoz ; felfogása, előadásmódja teljesen népies ; pompás szavakkal, tősgyökeres magyar szólásokkal fűszerezi kerek elbeszélését. A hexameteres formával csak emeli a tárgy komikumát, de bámulatos könnyedséggel és természetességgel tudja népies ízű mondatait a kalsszikus vers formájába önteni. Ezt a költeményt oly népszerűvé kettős célzata tette : 1. A természet fiának, az egyszerű paraszt