Állami főreáliskola, Debrecen, 1911

8 hónapok tanulásánál. Épúgy ismerik az es névmást abból az előbbi versből : Es lag ein Mann auf seidnem Pfühl, ahol az es-nek szintén ez a mondattani szerepe van, formai alany. Az ilyen felfrissítéseket lehetőleg a gyengébb tanulókkal mondatja el az ember az önbizalom emelésére. Ekként a mondatban csakis a Birsch szó marad meg, mint magyarázni való. Minthogy ennek a fogalomnak a közvetetlen módszer szerinti szemléltetése nehézséggel járna, legegyszerűbb, ha megmondja az ember magyarul. Mert azt még a direkt módszer hívei is majdnem mind elismerik, hogy kezdetben az anyanyelvre szükség van ; mert hisz mindent szemléltetni vagy érthető módon körülírni az iskolában nem lehet. A második mondatben : Sie wollten erjagen den weissen Hirsch, a tanuló ismeri a következőket : Sie wollten. A személyes névmás szerepét tudják ; épúgy az elbeszélő múlt alakjai is előfordultak, a wollen igének több alakja volt már s így ennek az előbbi olvasmányban előfordult mondatnak a segítségével : Der Jager nahm die Büchse und wollte den Fuchs schiessen — a fiúk kitalálják a többes számú sie wollten értelmét is. Ismeretes továbbá a weiss szó is. Az osztálytermet és az iskolát tárgyaló beszédgyakorlatokban előfordulnak a legszokottabb színek nevei s itt ismétlőleg fel is kell néhány mondatot sorolnunk : Die Wand ist weiss, das Papier ist weiss, das weisse Taschentuch stb. Csak a Hirsch főnév marad hátra, mint új fogalom. Ezt pedig a természetrajzi tanításnál használt szemléltető képen lehet bemutatni, lévén az I. osztály számára úgyis a téli időszakra az erdőn előforduló emlős állatok ismertetése kitűzve. Szükség esetén egy szarvas képe könnyen keríthető, ha nem fehér is. Erjagen ige jelentését most már az összefüggésből megmondás nélkül is könnyen kitalálják a fiúk. Az előző darabban volt ez a mondat : Der Herr bestrafte ihn und jagte ihn aus dem Dienste. A mi mondatunkban észrevétetem a fiúkkal az er igekötőt s megmondom nekik, hogy ez az igekötős alak a már előfordult schiessen értelmével egyezik. Rögtön megértik ezt, csak az ismert schiessen szóval helyettesítem a mondatban az erjagen igét : Sie wollten schiessen den weissen Hirsch. Itt mindjárt jelentkezik több fiú s elmondja az előbb már felhasznált mondatot : Der Jager nahm die Büchse und wollte den Fuchs schiessen. A következő mondat: Sie legten sich unter den Tannenbaum. Sie legten sich, ennek a kifejezésnek a magyarázatára felhasználjuk a következő már ismereteseket : ich lege den Hul auf den Stuhl, ich lege das Buch auf (len Tisch ; a sich visszaható névmással összekapcsolt ige jelentését pedig a megfelelő gesztussal mutatom meg, rámutatván előbb magamra : ich lege mich, aztán a II. személyben a fiúra: du legsl dich stb. Magyarázandó még : Tannenbaum ; itt is az összetétel második tagját ismerik a fiúk, az egésznek jelentését pedig vagy egy rendelkezésre álló képre való rámutatással értetjük meg, vagy ha ilyen nincs, meg kell mondani. Da hatlen die drei einen seltenen Traum. Itt ismerik a hatlen és die drei kifejezéseket, melyekre idézik az előfordult kapcsolatokat. Traum is volt a legutóbb tárgyalt versben : Das gute und böse Gewissen : Und