Állami főreáliskola, Debrecen, 1911

9 Iraumt' er, wars ein banger Traum. A selíen jelentését meg kell mondani. Ugyanabban az előbbi versben volt ez a sor : Da wohnte Schuld und Furchl vor Strafen ; ezt a fiúk idézik is, a mi mondatunkban előforduló da magyarázására. Csakhogy amott a da helyhatározó értelmű, míg itt idehatározó. Erről a különbségről azonban bővebben nem kell még tárgyalni. így vagy ilyenformán értetem meg a tárgyalandó darab szóanyagát ; mondatról-mondatra a fiúk megállapítják az ismert szók és szólások jelentését az előfordult helyek felsorolásával. Ez a művelet azonban nem megy végig egyhuzamban az egész darabon, de még azon a négy soron sem, amint én ezt az imént bemutattam, hanem minden egyes mondatot, vagy ha hosszabb a mondat, egy-egy részt, annak ilyen módon történt megértetése után, vagyis inkább teljes megértetésére mindjárt be is gyakorlunk. A kérdő alakkal már megismerkedtek a növendékeim, mert az iskolai élet tárgyalásakor az osztályban előforduló minden rendes mozzanatot és jelenséget a legkülönbözőbb kérdésekben és feleletekben ismételten feldolgoztunk, úgy, hogy a kérdés sorban irányúit minden egyes mondatrészre. Ezt az eljárást aztán állandóan gyakoroljuk az olvasmányok tárgyalásánál is. Könnyen megértik ennélfogva a most letárgyalt darab első mondatából alkotható összes kérdéseket és meg is fognak ezekre felelni: 1. Wer ging auf die Birsch ? 2. Wieviel Jager gingen auf die Birsch ? 3. Ging ein Jager auf die Birsch ? 4. Was machten die Jager ? 5. Wohin gingen die Jager ? 6. Gingen die Jager in die Schule ? Ilyen kérdéseket minden egyes mondathoz kapcsolunk, mert a mondat teljes megértéséhez és megtanulásához feltétlenül szükségesek. Nehogy tehát valaki azt gondolja, hogy a teljes darab befejezése után maradnak. A kérdéseknek és az azokra adott feleleteknek ugyanis a darab feldolgozása a célja s minthogy ismételt kérdezéssel és feleléssel alkalmat adunk a tanulónak arra, hogy egy-egy kifejezést többféle alakban halljon és elmondjon, amit azután az egész osztállyal karban is ismétlünk, ez a gyakorlás a nyelvi készséget hatalmasan erősíti. A beszédgyakorlatoknak a kezdő fokon csakis így van értelme, amennyiben az anyag begyakorlására szolgálnak. Felesleges és céltalan tehát egy-egy olvasmány végére külön beszédgyakorlatokat függeszteni, amelyeknek szóanyaga csak részben támaszkodhatik a végzett olvasmány anyagára, úgyhogy a beszédgyakorlat csak olyan új s külön munkát kíván, mint előbb maga az olvasmány. Az imént vázolt feldolgozás után mindig jelentkezik néhány tanuló, aki el tudja a sort mondani s néhányszori elmondás után a jelentkezők száma mindig nagyobb és nagyobb. Egy fontos eredménye biztos ennek az eljárásnak : a feltétlen figyelme az egész osztálynak és az a törekvés, hogy mindegyik minél hamarább elmondhassa az új anyagot. A szóbeli elsajátítás után következik az írás. És pedig még most is zárt könyv mellett egy-egy nagyobb szakaszt vagy egy versszakot, rendszerint az egy órán végzett új anyagot előbb a tanár, később a tanár vezetése mellett egy tanuló az egész osztály figyelme és közreműködése