Állami főreáliskola, Debrecen, 1911

12 természetes szórendet kívánjuk meg: drei Jáger gingen ; sie wollten erjagen, sie legten sich, die drei hatten. Önként kínálkozik már most az ilyen egyszerű mondatoknak az egyes számból a többesbe s a többes számúakank az egyesbe való áttétele és ahol személyes névmás az alany, a három személyen végig való átalakítás. Ez utóbbival hamarább megismerkednek a tanulók, lévén a németben az igeragok elsajátítása könnyebb dolog, mint a főnevek többes száma. Ezen átalakítással kapcsolatban meg kell értetni azt is, hogy a drei Jáger helyébe az egyes számban ein •Jáger jön, s az ige a drei után a többesben áll. Sie -wollten az egyes számban er wollte, mert sie die Jáger helyett áll, tehát az egyesben der Jáger helyett er teendő. Ennek az er, sie, es különbségének a begyakorlása és az alkalmazásban való biztosság elérése roppant türelmes és hosszantartó munkát kíván éveken át s még a VlII-ban is összetévesztik és nem csak a rossz tanulók. A főnevek egyes és többes számának egymás mellé való állítása a kezdő fokon még nem történhetik oly rendszeresen, mint később, a többes szám képzésének sokfélesége miatt. A franciában ezt az összeállítást hamarább megcsináljuk. De az anyagot gyűjteni kell a németben is, hogy a növendék megismerje a különböző többes számokat : hanglágyítással és anélkül, raggal és rag nélkül képezett többes számot. Célszerű a gyakorlást a határozott és a határozatlan névelővel végezni így '• der Jáger, ein Jáger, die Jáger, die Tiefe, eine Tiefe, die Tiefen, der Traum, ein Traum, die Tráume. Azért tulajdonítok nagy fontosságot a határozatlan névelővel való begyakorlásnak is, hogy annak a magyarban meg nem lévő sűrű használatát mindjárt kezdetben megszokja a tanuló. Ugyanolyan fontos az ein helyett a mein stb. birtokos névmással való kapcsolat gyakorlása. Ép oly fontos, sőt eltérő volta miatt még fokozottabb figyelmet kíván a kétféle névelős alak begyakorlása a franciában az article partitif miatt : le chasseur, les chasseurs, un chasseur, des chasseurs. Néhány melléknévi jelzős főnév szintén előfordult már régebben s így ezek mintájára a mi olvasmányunkból kiszedjük a következőket : der weisze Hirsch, den weiszen Hirsch, einen seltenen Traum s ebből megalkotjuk : dcn seltenen Traum dersellene Traum. A melléknevek ragozásáról ezen kívül itt egyebet még nem mondunk ; ahhoz sokkal több anyag összegyűjtése szükséges, hogy megértessük, mikor milyen ragot kap a melléknév. Egyelőre a fiúkkal csak annyit vétetünk észre, hogy a tárgyesetben : den weiszen Hirsch, einen seltenen Traum a melléknévi jelző en ragot kap. A már megtanultak felfrissítésére pedig ezeket gyakoroljuk itt : Wie ist der Hirsch ? Der Hirsch ist weisz. Wie sind die Hirsche ? Die Hirsche sind weisz. Wie ist der Tannenbaum ? Er ist griin. Megköveteljük a névmások használatát is a főnév helyett. Wie sind die Tannenbáume ? Sie sind grün. Wie ist der Jáger? Er ist luslig; wie sind die Jáger? Sie sind lustig stb. Ilyenformán lassanként elég tekintélyes mennyiségű nyelvtani anyagot sajátít el a tanuló, mire aztán tudatossá tesszük a melléknévnek jelzői és állítmányi kiegészítői szerepét. A francia tanításban, ahol a németben szerzett ismereteket felhasználjuk, ezt már hamarább megtehetjük s akkor