Állami főreáliskola, Debrecen, 1911

11 datunkban a Jáger szóra mutatok a pálcával, akkor az alanyra irányuló kérdést kívánok, hogy a Jáger szóval történjék a felelet ; s a fiú így fogja feltenni a kérdést: Wer (jing auf die Birsch ? Ha Birsch szóra mutatok, akkor a fiú azt kérdi : Wohin gingen die Jáger ? Ha a drei jelzőt mutatom, akkor a helyes kérdés ez lesz : Wieviel Jáger gingen auf die Birsch ? A felelőt rendszerint maga a kérdés feltevője választja meg. Némelyik jó tanuló csakis jó tanulóhoz szeret kérdést tenni s szinte szorítani kell rá, hogy a gyengébbekhez is forduljon. Az ilyenből bajosan lesz pedagógus. Másnál megint személyes barátság irányítja a választást a kérdés feltevésénél. Most következik végre a könyvből való elolvasása az egy órán végzett anyagnak, úgy, hogy a könyvet csakis az óra végén nyitjuk ki, mikor az anyagot már megtanultuk. Most már az olvasásnak kiejtés és hangsúlyozás tekintetében teljesen korrektnek és értelmesnek kell lenni. Ehhez nagyon természetesen feltétlenül szükséges az olvasott szöveg megértése. Üj, meg nem értett szöveget a tanuló soha sem fog helyesen olvasni, mert nem is lehet. A helyes olvasással a tanítás bármely fokán és minden tárgyban általában többet kellene törődnünk s azért egy-egy szakasz vagy tárgyi részlet megtárgyalása és teljes iskolai és házi feldolgozása után szigorúan ellenőrizendő értelmes elolvasást nem kellene elengedni. Következik a nyelvtani feldolgozás. A folytonos kérdezés és felelés közben sok nyelvtani gyakorlás történt s öntudatlanúl is tekintélyes számú nyelvtani ismeret birtokába jutottak a tanulók. Ezeket tudatosakká kell tenni és összefoglalni. Első dolog lesz az összefüggésben megismert szókat ebből az összefüggésből kiszakítani s beszédrészek szerint csoportosítani. Kezdetben a tanár, később egyes tanulók a pálcával mutatják a táblán a fiúk bemondása után a felírott szövegben előforduló főneveket : Der Jáger, die Birsch, der Hisrch, der Tannenbauni, der Traum stb. Akad olyan is, aki rájön arra, hogy ebben a kifejezésben : ilie drei, a számnév főnévül van használva. Így kerülnek sorra az összes beszédrészek. Ez házi feladatra is alkalmas. Épi'igy kisebb írásbeli házi vagy iskolai feladat lehet a megtárgyalt kérdéseknek és feleleteknek vagy azok egy részének a leíratása, amivel később kapcsolatba lehet hozni a mondattani gyakorlás eredményének a megrögzítését, úgy, hogy pl. a kérdéseket mondatrészek szerint csoportosítva kell leírni. így a mi szövegünkből négy kérdés alkotható, melyekkel az alanyra kérdünk : Wer ging auf die Birsch ? Wer wollte den Hirsch erjagen ? Wer legte sich unter den Tannenbauni ? Wer hatte einen seltenen Traum ? Két-két kérdéssel keressük a tárgyat és a hová kérdésre felelő helyhatározót. Más szöveg e tekintetben esetleg nagyobb változatosságot nyújt. Ily eljárással nagyban fejlesztjük a tanuló munkakedvét és önállóságát és a sikerben öröme lesz. Ez mindenféle tanító eljárásnak egyik főfeltétele. A mondatokból azután kikereshetjük az alanyt és állítmányt és pedig mindig úgy, hogy az egész mondat szórendjétől függetlenül a