Állami főreáliskola, Debrecen, 1908

17 helyettes tanár neve (ha nem is hivatalosan) íliegender Hilfslehrer. Ha a tanári testület tagjai osztják fel maguk közt egy hiányzó tanár óráit, akkor heti óránként évi 110 M díj jár. Szászországban ugyancsak 1908 második felétől kezdve a helyettes tanár fizetése három éven át 1800, 2100 és 2400 M. A rendes tanár 2800 M-n kezdi és háromévenkénti emelkedéssel 24 év után eléri a 6600 M végfizetést. Lakpénz külön van. Majnai Frankfurt városa a maga tanárainak most 8000 M maximumot biztosít. Hamburg 9000 M-nál is többet ad lakbérrel együtt. Nyugdíjjogosultsága a német tanárnak is a 10-ik szolgálati évvel kezdődik és pedig akkori fizetésének 1

5/«o-ad részét kapja; ez minden évben egy hatvanadrésszel emelkedik, míg eléri a 45 hatvanadrészt, vagyis az egész fizetésnek háromnegyed részét. A lakbérnek több mint a fele a nyugdíjba is beleszámít. A tanárt nem a miniszter, hanem a Provinzialschulkollegium nevezi ki Oberlehrer címmel. A tanári létszám felének a szolgálati idő rendjében a miniszter megadja a Professor címet. Ezzel együtt vagy kevéssel később jár a poroszoknál a „Rat. IV. Klasse" cím. De azért hivatalos működésére nézve a Professor is Oberlehrer marad s az Értesítő így közli: Oberlehrer Professor A.

; vagy másutt, pl. névjegyen: Professor Dr. A., Oberlehrer am Kgl. Gymnasium zu B. Az igazgatót a király nevezi ki s egyetemi tanári rangja van. Igazgatói értekezlet Poroszországban négyévenként van. Mindig két tétel kerül tárgyalásra, melyeket a tanári testületek előkészítenek. Az értekezletre tapasztaltabb tanárokat is meg szoktak hívni. Az előadásokat és a jegyzőkönyvet kinyomatják. Horvay Róbert dr. II. Az anyag szerkezete az elektronelmélet alapján. A katódsugarakat képező negatív töltésű anyagi részecskék tömege, föltéve, hogy elektromos töltésük az egy vegyértékű iónoknak az elekrolizisben föllépő töltésével egyenlő, körülbelül a hidrogénatom tömegének ezredrészével egyenlő. Ezen negatív töltésű részecskéket elektronoknak nevezzük. Ily elektronok más úton is állíthatók elő. Ha ultraviola sugarakat bocsátunk egy fémlapra, akkor belőle a föntebbiekhez hasonló testecskék, elektronok, lépnek ki. Ugyancsak elektronok forrásai eléggé magas hőfokra fölhevített fémek. Röntgensugaraknak kitett anyagok és bizonyos radioaktív testek, ez idő szerint: uránium — X, thórium — C, aktinium — B, rádium — B, rádium — G és rádium — E.

1 Eddig csak e testecskék elektromos töltésének és tömegének a viszonyát, ^-et sikerült meghatározni. Az eljárások, amelyekkel e viszonyt meghatározták vagy az elektromos mezőnek, vagy a mágneses 1 Ezen utóbiaknál az elektromok alkotják az u. n. j3-sugarakat. Főreáliskola! Értesítő. 2