Állami főreáliskola, Debrecen, 1904
8 munkájáról. Ezt a könyvecskét az érettségin a vizsgáló tanár hol megnézi, hol félreteszi s visszaadja. A szóbeli vizsgálat egy tanulónál a szabályzat értelmében háromnegyed óráig tart. Áz osztályozás az érettségi vizsgálaton a 0—20-ig terjedő számjegyekkel történik, úgy, hogy 20 a legjobb eredményt jelenti, 0 a teljesen elégtelent. A tárgyak jegyeit osszadják s egy bizonyos legkisebb számot kell elérni, hogy az eredmény még elégséges legyen. így egy tárgyban kapott magasabb szám ellensúlyozhatja egy másik tárgyban kapott elégtelent. Ez a kompenzáció elve. A vizsgálat után összeül a bizottság s másnap kiírják az eredményt: 1. mention trés bien (igen jó), 2. bien (jó), 3. assez bien (elég jó), 4. passable (tűrhető). Aki ezen jelzők valamelyikét kapja, az megfelelt: est admis — felvétetik t. i. a legfelső osztályba, illetve az egyetemre. Aki nem felelt meg a követelményeknek, az a legközelebbi vizsgálaton javít. Az ily bukottakra a hivatalos kifejezés: ajourné (visszavettetett). Hogy az osztályozás elég szigorúan történik, arról a dijoni lycée 1904-iki értesítőjéből vett következő adatok tanúskodnak. Az egész tankerületből összegyűlt érettségit tevők közül megfelt összesen 117; a bukottak nincsenek említve. A 117 közt van egyetlenegy igen jó, 5 jó, 33 elégséges ós 78 tűrhető, aki épen átment. Az iskola belső élete. Az első és legszembetűnőbb különbség a mi iskoláink ós a franciák között a nálunk alig s inkább a leányiskolákban ismert, de amott általános bennlakás, internat. A francia középiskolák majdnem kivétel nélkül ily internatussal vannak egybekötve, amelynek eredete igen régi időkbe nyúlik vissza. Nemcsak vidéki szülő, de a városban lakó szülők igen nagy része is beadja gyermekét az intézetbe lakásra. A dijoni lycée 800 tanulója közül körülbelül 400 a bennlakó. Internátus nélküli állami lycée kivétel. Ujabban azonban több oldalról igen erélyes támadásnak van kitéve ez a nevelési rendszer, bár a kormány hivatalosan is szükségesnek mondja ki (c'est une nécessité dans notre état social.) Tagadhatatlan előnye a bennlakásnak az, hogy a növendékeket a jó rendhez s katonai fegyelemhez szoktatja; életmódjuk a legszigorúbb pontossággal meg van határozva s munkának, szórakozásnak meg van a maga ideje; de híjával van annak a nemesítő hatásnak, amit a szülei ház, a családi élet gyakorol az ifjú szivre. A bennlakók neve éléves pensionnaires vagy internes, az intézmény maga pension vagy internat. A magyarban a penzió szónak más értelmet adunk, melyet a németből vettünk át: nyugdíjat jelent; a francia kizárólag bennlakást s teljes ellátást ért rajta; aki intézetben vagy családnál lakik s teljes ellátást kap, az pensionnaire. A nyugdíj a franciában la retraite. A bennlakókon kívül vannak még úgynevezett félkosztosok: demi-