Állami főreáliskola, Debrecen, 1904
9 pensionnaires, kik odahaza hálnak, reggeliznek ós vacsorálnak; reggel fél hétkor, vagy hét órakor mennek be az intézetbe, ott a bennlakókkal együtt felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket, ebédelnek, játszanak s este hót órakor mennek haza. Az ilyen viszony különösen azoknak jó, kiknek a családja messze lakik az intézettől s a déli szünet nem elég arra, hogy a gyermek hazamenjen, megebédeljen, még tanuljon is valamit s azután a délutáni órákon megint pontosan ott legyen az iskolában. Egy harmadik csoport a felügyelet alatt álló kinnlakók: extevnes surveillés, akik a tanítási ós munkaórákon (classes et études) vesznek részt, de ebédre is hazamennek; 8 órától 12-ig és fél 2-től hétig vannak az iskolában. Végül a mi növendékeinknek megfelelő negyedik csoportot alkotják az egészen kinnlakók: externes libres vagy externes simples, kik csak a tanítási órákra járnak be. A bennlakás díja, melyben a teljes ellátáson kívül mindenféle tandíj, könyvek s még az orvosi kezelés költségei is bennfoglaltatnak, az alsó osztályoktól a felsőkig fokozatosan emelkedik 750 franktól 1000 frankig. A kinnlakók tandíja osztályok szerint 175—225 frank. A bennlakók azonfelül a megállapított egyenruhát tartoznak viselni. Az egyenruhára nézve I. Napoleon adott először kötelező szabályzatot 1802-ben, mert ő az iskolaügy terén is mindent egyenlősíteni akart. Az idők folyamán, akárcsak a magyarországi régibb iskolákban, a tanulók egyenruhája sokféle változáson ment át. Amint a debreceni kollégiumban zöld tóga volt, ugy viseltek a francia iskolák bennlakó diákjai fekete, vagy kék frakkot s vöröszsinóros nadrágot, később majdnem teljesen katonai szabású kabátot (la tunique) ós ehhez katonasipkát (le képi). Ma minden intézet maga határozza meg az egyenruháját. Még abban is katonai rendet honosított meg Napoleon a lyceumokban, hogy a napi foglalkozás egyes szakaszainak s a tanítási óráknak jelzésére dobszóval adandó jeleket rendelt el. Ma azonban Franciaországban is a csengetés az általános. Az ily külsőségek mellett azonban Napolen császár a lényeghez tartozó dolgokról is gondoskodott. így pl. minden iskolára kötelezővé tette az ifjúsági könyvtár szervezését legalább 1500 kötettel. A szegény ós jó előinenetelű tanulók dolgán könnyít a sok ösztöndíjas hely. Még a bennlakásban is vannak szabad helyek; ezeket ők bourses-nak nevezik. Vannak pedig állami alapítványok bourses nationales, megyeiek h. départementales ós városiak b. municipales. Ezek megint bourses entiéres, ha teljesen felmentik a tanulót, demibourses, ha félmentes és quarts de bourse, ha csak tandíj elengedésben részesül, de a bennlakás díját fizeti. Egy ilyen ingyenhelyórt pályázni kell s ez az egy alkalom van arra, hogy valaki a baccalauréat előtt is rendszeres vizsgálatot tegyen minden tárgyból. Az ingyenes helyek szervezése is nagy részben I. Napoleon császár érdeme. Az egész közoktatás számára, melyet ő Université de
