Állami főreáliskola, Debrecen, 1902
21 lesz a zsarnoknak. Fölszabadul majd a haza s az elesett hősük szabad földben fognak pihenni. Ismételten szeme elé tartja polgártársainak e képet, hiszen a hazát, az ő hazáját kell megmenteni. Már Zrínyiben megmutatta, hogyan kell életet és vért feláldozni, ha a közjó úgy kívánja. S ha a német nemzet minden polgára meghozza ezt az áldozatot, akkor nem hiába szakadt meg annyi szív, mert a vértől ázott földön a szabadság fog virulni. Mindent, ami csak növelhetné a nemzeti érzést, belefoglal költészetébe. A német nép hőseit: Hoffer Andrást, Károly főherczeget, Lajos Ferdinánd herczeget, III. Frigyes Vilmost, Lujza királynét, a német ügy vértanúját, mint lélekemelő példányképet, megénekli. Minden tettet, miden sikert, melyben a német őserő megnyilatkozik, lelkesedéssel ünnepel (Hoch lebe das Haus Oesterreich, Dem Sieger von Aspern stb.) Mindnyájan, kik Napoleon ellen harcolnak, testvérek, születtek legyen az Odera, Weser, Majna, Elba, Rajna vagy Duna vidékén ; nemcsak a nyelv szent köteléke fűzi őket össze, hanem egy Isten, egy haza és közös német vér, mely Germániának, a hősök menyasszonyának, földjét tisztára fogja mosni. Fáradhatatlanul zengte Körner dalait s hintette el „testvérei“ szívébe ezeket a gondolatokat. Ismeri hűségüket és bátorságukat s nyugodtan, bizalommal épít reá ; jelképük a tölgy s ha a nép elbukott is, állanak még a tölgyek s ha a fejedelmek be fogják látni, hogy a fejüket díszítő koronák nővérek, akkor a zsarnoknak nem lesz hatalma a tölgyeken. És csak akkor fog elérkezni az idő, melyben lehetséges lesz a legfőbb jóért, a szabadságért sikerrel harcolni. A szabadság alap- feltétele a nemzeti létnek; szabadság nélkül nem gondolható sem az összes, sem az egyes boldogúlása. S ha a szabadság az élet alapja, nem kell-e életünket érette szívesen feláldoznunk?! Igen, fel kell áldoznunk, hiszen a halál éjéből sugárzik a szabadság hajnala, hiszen harcban elesni szerencse, a szabadságért szenvedett halál nem siratandó, hanem irigylendő. Csak az egyesnek halálával lehet a nemzet szabadságát kivívni s miként a tölgy lehulló lombja előkészíti tavaszi pompáját, miként a főnix új életre kel hamvaiból, úgy készíti elő s kelti életre a szabadságot az élet bátor feláldozása. Ahol a szabadság meghalt, ott az élet sem ér semmit; szolgánál boldogabb a halott, ki szabad földben vívott ki magának sírt, mert csak a halálban érik a szerencse. A szabadságszeretettel karöltve jár izzó gyűlölete mindannak, ami a szabdságot bármily tekintetben korlátozza, csökkenti. Ez a gyűlölet mozgatja nyelvét s adja szájába Napoleon ellen a legválogatottabb szidalmakat. O, a zsarnokság képviselője gázolta le a német virányi, az ő gyalázatos, zsarnok hatalma és pokoli mesterkedése égette le a német gunyhót, ő az oka, hogy a haza sír fiai fölött, kik reszketnek a szörnyeteg bosszújától. Serege rabszolgahada a zsarnoknak, hóhérlegénye a vérebnek, pokoli fajzata a tigrisnek. Ujongva üdvözli Aspernt, ahol • a dühödt fenevad vasereje megtört s szilárdan bízik ama nap eljövetelé-