Állami főreáliskola, Debrecen, 1900

42

Bourget (M. J.). Journal de mathema- tiques élémentaires. 3 köt. 1877—79. Palás. Ch. Delagrave. (1804.)

Diefenbach (Leonhard). Geometrische Ornamentik. 87 Tafeln. Berlin. M. Spielmeyer. 3-ik kiadás. (2053.)

Dikmann (Dr. Jos.). Anwendung der Determinanten und Elemente der neuern Algebra. Leipzig, 1889. B. G. Teubner. (1824.)

Dölp (Dr. H.) Die Determinanten. Darmstadt, 1877. L. Br 11. 2-ik kiad. (251.)

Dugonics András. A tudákosságnak első könyve. A betűvetés. II. könyv a földmérés. Pest, 1784. Länderer M. (1836.)

Emsmann (Dr. Gustav). Sechszelm mathematisch—physikalische Probleme. Leipzig, 1869. Quandt et Händel. (759.)

Euler de la Grange. Die Theorie der Gleichungen. Berlin, 1791. C. Matzdorf. 3 köt. (749.)

Euler (Leonhard). Institutionen calculi differentialis. Impensis acad. scient. Petropolitanae, 1755. (710.)

Euler Leonhard. Institutionum calculi integrális volumen I. II. III. Petro- poli, 1768. Acad, scient. (711.)

Ferenczi József. Előiskola a determinánsok elméletéhez. Yácz, 1880. Se- rédy G. (588.)

Fourier (M.) Theorie analytique de la chaleur. Paris, 1822. Finnin Didót. (2118.)

Gauss (Carl Frieclr.j Disquisitiones arith- meticae. Lipsiae, 1801. G. Fleischer. (746.)

Gauss. Untersuchungen über höhere Arithmetik. Deutsch herausgegeben von H. Maser. Berlin, 1889. J. Springer. (1811.)

Gerevich Emil. A lefele menő láncz- törtekről. M.-Sziget, 1885. (1028.)

Gerhardt (C. J.) Geschichte der Mathematik in Deutschland. München, 1877. R. Oldenbourg. (1812.)

Haberl (Josef). Lehrbuch der politischen Arithmetik. Wien, 1875. W. Braumüller. (589.)

Heilbronner (Jo. Christ.). História mat- heseos. Lipsiae, 1742. Fr. Gledit- schius. (1807.)

Heiler mann—Diekmann. Lehr- und Uebungsbuch für den Unterricht in der Algebra. 3 köt. Essen, 1878. G. D. Baedeker. (1829.)

Heis (Dr. Eduard). Sammlung von Beispielen u. Aufgaben aus der alig. Arithmetik u. Algebra. Köln, 1881. Du-Mort Schauberg. (615.)

Hoffmann (Ludwig). Mathematisches Wörterbuch. 7 köt. Berlin, 1858. G. Bosselmann. (720 )

Hofmann (Friedrich). Sammlung von Aufgaben aus der Arithmetik u. Algebra. 3 köt. Beureuth, 1877. Grau. 7-ik kiad. (577.)

Kerekes Ferencz. Sorszámtan. Debre- czenben, 1845. Tóth E. (790.)

Klempt (Diedr. Aug\) Lehrbuch zur Ein führung in die moderne Algebra. Leipzig, 1880. B. G. Teubner. (1799.)

Kleyer (Dr. Adolph). Vollständig gelöste Aufgaben—Sammlung. 114 füzet. Stuttgart, 1881—84. (630.)

Komnenovich Sándor. Algebra vagy betűszámtan. Pest, 1872. Heckenast G. 2-ik kiad. (15.)

Kordos Gusztáv. Módszeres útmutatás a tizedes törtek tanításához. Budapest,

1876. Franklin-t. (1059.)

König Gyula dr. Bevezetés a felsőbb algebrába. I. köt. Analysis. Budapest,

1877. Eggenberger. (738.)

König Gyula. Analízis. Bevezetés a mathematika rendszerébe. I. köt. 1887. Budapest, Eggenberger. (1122.)

Laplace (M. le). Theorie analytique des probabilités. Paris, 1820. Courcier.

3-ik kiad. (705.)

Laplace (P. S. de). Philosophischer Versuch über die Wahrscheinlichkeiten. Uebersetzt von N. Schwaiger. Leipzig, 1886. Duncker et Humblot. (1815.)

Legendre (Adrien-Marie). Theorie des nombres. 2 köt. Paris, 1830. Firmin Didót. 3-ik kiad. (709.)

Lejeune Dirichlet. Vorlesungen über Zahlentheorie. Braunschweig, 1879. Fr. Vieweg. 3-ik kiad. (723.)

Mansion (Dr. P.). Elemente der Theorie der Determinanten. Leipzig, 1878. B. G. Teubner. (602.)