Állami főreáliskola, Debrecen, 1900

43

Maróthi György. Arithmetica vagy számvetésnek mestersége. Debreczen, 1782. Margitai I. 3-ik kiad. (1154.)

Matthiessen (Dr. Ludwig.). Kommentar zur Sammlung von Beispielen und Aufgaben, von E. Heis. Köln, 1881. Du Mont-Schauberg. 3-ik kiad. (616.)

Nagy Károly. Elemi arithmologia, arith- mographia. I-ső rész. Bécs, 1835. Bohrmann.

Pethe Ferentz. Mathesis. 2 köt. Béts. 1812. Haykul A. (1762.)

Petzwal Otto. Elemente der Mathematik. Pest, 1856. J. Herz. (793.)

Schlegel (Victor). Lehrbuch der elementaren Mathematik. 4 köt. 'Wolfenbüttel, 1878. J. Zwissler. (1813.)

Schlömilch (Dr. Oskar). Compendium der höheren Analysis. 2 köt. Braunschweig. 1874. Fr. Vieweg. 4-ik kiad. (722.)

Serret (J. A.). Handbuch der höheren Algebra. 2 köt. Leipzig, 1878. B. G. Teubner. 2-ik kiad. (721.)

Sickenberger (Adolf). Die Determinanten. München, 1887. Th. Ackermann. (1823.)

Spitzer (Simon). Allgemeine Auflösung der Zalden-Gleichungen. Wien, 1851.

C. Gerold. (898.)

Suták József dr. A differencziál- és integrálszámítás elmélete. Budapest, 1900 Lampel R. (2124.)

Suter (Dr. Heinrich.). Geschichte der mathematischen Wissenschaften. 2 köt. Zürich, 1873. Orell Füssli. 2-ik kiad. (730.)

Taubner Károly dr. Tiszta mennyiség- tan. 2 köt. Pest, 1843. Eggenbergor. 2-ik kiad. (1765.)

Vállas Antal. Felsőbb egyenletek. Buda, 1842. M. kir. egyetem. (576.)

Villicus (Franz). Zur Geschichte der Rechenkunst. Wien, 1883. A. Pichlers W. (1795.)

Villicus. Die Geschichte der Rechenkunst bis zum XVIII. Jahrhundert. Wien, 1891. C. Gerold. 2-ik kiad. (1796.)

Villicus. Lehrbuch der Arithmetik. I. Theil. Wien, 1866. W. Seidel. (1798.)

Weber (Heinrich). Lehrbuch der Algebra. 2 köt. Braunschweig. 1898. Fr. Vieweg. 2. kiad. (2080.)

Weisz János Armin. A felsőbb mennyiségtan alapvonalai. 2 köt. Pest, 1861. M. T. Akadémia. (792.)

Weninger Vincze. Politikai számtan. Budapest, 1875. Athenaeum. 3-ik kiad. (1766.)

Wertheim (G.) Die Arithmetik und die Schrift über Polygonalzahlen des Diophantus von Alexandria. Leipzig, 1890. B. G. Teubner. (1797.)

Zepf (C.) Rechenaufgaben. Freiburg,

1889. Herder. (1838.)

b) Geometria, ábrázoló geometria.

Andel (Prof. Anton). Das geometrische Ornament. Wien, 1893. R. Waldheim.

4-ik kiad. (1969.)

Bartl (Eduard). Übungsaufgaben aus der Trigonometrie und Geometrie der Ebene. Pag, 1881. G. Calve. (757.)

Beregszászi Pál. A tárgyaknak a látszás tudománya szerinti ismertetése és rajzolása. Debreczen, 1859. A város könyvnyomdája. (1157.)

Berkhan (W.). Die Anwendung der Algebra auf Geometrie. Halle, 1858. H. W. Schmidt. (768.)

Brude (Adolf). Das Zeichnen der Stereometrie als Vorschule. Stuttgart J. Maier. (1968.)

Cassau (Carl). Formen- und Raumlehre. Hannover, 1877. Hahn. (1814.)

Doll (M.) Anleitung zum Zeichnen und topographischen Karten. Carlsruhe W. Creuzbauer. (59.)

Euktides elemei. XV. könyv. Fordította Brassai Sámuel. Pest, 1865. M. T. Akadémia. (674.)

Euklid-s acht geometrische Bücher übersetzt v. J. Fr. Lorenz. Halle, 1860. Weisenhaus. (1818.)

Fialkowski (Nicolaus). Handbuch geometrischer Rosetten. 8 füzet. When, 1874. Selbstverlag, (58.)

Fiedler (Dr. Wilhelm). Die darstellende Geometrie. Leipzig, 1871. B. G. Teubner. (14.)