Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

t 10 2. egy műegyetemi intézetnek (polyteclinicum institutum) helyéről, annak épületéről és egész rendszeréről, a tárgyat szintén minden oldalról kimerítő véleményt adjon; 3. végre gondosságát és tervit az elsőbb neveltetésnek ezélirányosabb elrendelésére is kiterjesztvén, az úgynevezett reáliskolákra is figyelemmel legyen." A javaslat felterjesztetett, de mint tudjuk, azon válaszszal érkezett vissza, hogy Ő Felsége fejedelmi kötelessége szerint gondoskodni fog ezen intézeteknek, a mennyire a körülmények megengedik, felállításáról. Ugyanazért a javasolt törvényezikkre semmi szükség nincs. Midőn a válasz felett érzett elkeseredésnek kifejezést ad Deák, — jelentését igy folytatja — „nem kértünk mi pénzt, munkát vagy segélyt a kormánytól, csak jelentettük, hogy mi tenni akarunk a népnevelésben, a mit tennünk szabad, sőt tennünk kötelesség, és mégis gátolva van határozatainknak sikere puszta megtagadással s azon biztatás mellett, hogy a kormány majd gondoskodni fog. De ba vissza tekintünk a lefolyt századok példájára, s figyelve vizsgálgatjuk, hogy miket tett eddig a kormány nálunk, kivált a népnevelés ügyében : csakugyan méltán aggódnunk lehet, hogy a teendők sem fogják kielégíteni a közszükséget és nem fognak megfelelni a nemzet kívánalmainak és várakozásának." Majd, midőn e tárgyat az 1839—40 évi országgyűlésen is hiába vették elő, azt javasolja Deák : „Szükséges, hogy a jövő törvényhozás e tárgyat ismét csüggedést nem ismerő szilárdsággal felvegye és abban, a mit lehet, törvény által is eszközölni mindenképen igyekezzék. Addig is pedig közhatóságok és egyes polgárok tegyenek mindent, a mi hatalmukba áll, mert minden áldozat, mi e czélra fordittatik, a hazának és emberiségnek oltárára van letéve. Nevelni a népet oktatással, intéssel, czélszerű törvényekkel, ez a legnemesebb feladat, mert kifejti a nemzet erejét és virágzásra emeli a hazát." 1 Hogy Deák Ferencz ezen nyilatkozata a nemzet többségének érzületével és gondolkozásával megegyezett, annak legvilágosabb bizonysága az, hogy a pozsonyi reáliskola felállításához az alapot azon 21,647 frt vetette meg. melyet 1843-ban gyűjtöttek a conservativ párthoz tartozó főrendiek és megyei követek, tehát a törvényhozó testület azon elemei, kik a kormány magatartását egyébként nem kifogásolták, sőt eljárásában a reformokat sürgető ellenzékkel szemben csaknem minden esetben kitartással támogatták Az adakozók közt első helyen áll az ország prímása; de ott találjuk igen sok mágnásnak és a legtöbb főpapnak nevét is, 2 bizonyságául annak, hogy a reáliskolákat — bár nem az egyház védelme ós befolyása alatt álló tanintézetek, mint voltak akkor még a gymnasiumok, — az egyháziak is szükségeseknek tartották s nem féltek attól, hogy a nép vallásos érzületét és buzgóságát fogják csökkenteni. 1 Deák Ferencz követi jelentései az 1832—36. és 1839 40. évi országgyűlésekről. — Kónyi Manó : Deák Ferencz beszédei. Budapest. 1882. 2 A pozsonyi állami főreáliskola története, az 1894—95. évi Értesítőben. (15. lap )