Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

11 A polgári és reáliskolák ügyének sürgetésével 1844-től 1848-ig egy kissé hallgatni kezdtek. Ez idő alatt az alkotmány átalakítása, a nép közjogi és magánjogi helyzete és több más, a szorosabb értelemben vett politika körébe tartozó kérdések foglalkostatták a közvéleményt. De 1848-ban, midőn a nemzet szabad rendelkezési jogát minden téren kivívta, s a reformok keresztülviteléhez a nemzeti élet minden nyilvánulásában lázasan hozzá fognak: már megint napirendre került ez a kérdés is. Az 1848. évi julius 20—25. napjain tartott „első egyetemes és közös magyar tanítói gyűlés," melyben a közoktatás minden ága, a kisded neveléstől a legfelső fokig az egyetemig, és csaknem valamennyi vallásfelekezet képviselve volt, a tanácskozás megkönnyítésére alkotott négy szakosztály közül egyet Varga János nagy-kőrösi tanár elnöklete alatt éjien a reál- és ipariskolák szervezetének kidolgozásával bizott meg. Ezen szakosztály az elnök gyöngélkedése és idő előtt történt távozása miatt, megbízatásának nem felelhetett ugyan meg, de magán a gyűlés tanácskozásain több ízben emlegették a reáliskolák szükségességét. Egész határozottan állást ioglalt a reáliskolák mellett a három protestáns felekezet tanárainak képviseletével 1848. évi szeptember elején Péczely József debreczeni tanárnak elnöklete alatt tartott tanári tanácskozás is, melyet a közoktatási ügy kérdéseinek megvitat asara az 184S. évi XX. t.-cz. rendelkezése értelmében maga a vallás- és közoktatásügyi miniszter hivott össze. Ezen gyűlés már, tekintettel az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-ának azon rendelkezésére, mely szerint minden bevett vallásfelekezetnek egyházi és iskolai szükségeit a közálladalom kívánja fedezni, azon óhajtását fejezi ki: — -,hogy a szomszédságos vagy épen egy városban levő bármely felekezetű középtanodák (gymnáziumok és progymnáziumok) részint reál- és ipartanodákká változtassanak át, részint erős középtanodákká egyesittessenek. ' Ily előzmények után önkényt merül fel a kérdés, hogy Debreczenben 1840. körül, vagy utóbb 1850—1860. közt, midőn az előkelőbb vidéki központi városokban községi költségen állítottak felekezetnélküli reáliskolákat, miért nem alapítanak hasonló tanintézetet? — s hogy az afféle tanintézetet, a mely a polgári osztály szellemi kiképzését és a gyakorlati életben is értékesíthető természettudományoknak, meg a mennyiségtani ösmereteknek a nép között való teijesztését tűzte ki legfőbb feladatául, miért mellőzik épen Debreczenben, a hol a mennyiségtant és a természettudományokat már a mult században Marothy és Hatvani István tanították, a hol a természettudományoknak oly hivatott művelői akadtak, mint Diószeghy Sámuel, Csécsy és Kerekes, — a hol a physikai tanszermúzeumnak az alapját talán már a mult században, a természetrajziakét pedig a jelen század első felében megvetették. És a növénytan tanításának megkönnyítésére a botanikus kertet rendezték be ? Talán épen azért nem érezték Debreczenben a polgári vagy reáliskolának szükségét, mert a reáltudományokat a középiskolában mindig bővebben és 1 Nevelési Emléklapok. VI. füzet Pest. 1848. — Az Első Egyetemes és Közös Magyar Tanitói gyűlés dolgozatai, a 9, 47, 50, 53, 55, 74, 77, 91. lapokon.