Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

5 géseket és egy néhány zsoltárt eltudnak fújni. Ez jó lehetett 154fi-ban, de ma már aligha." 1 Ugyan ez időtájban Hetényi János, a ki Debröczenben tanult s külföldi tanulmány utjának bevégzése után, később Komárom megyében ekeli ev. ref. lelkész volt, s mint ilyen a középiskolák reformálását és különösen reáliskolák alapítását 1842-ben is nagy buzgalommal sürgette: a század elején még miut debreczeni senior ily czimmel irt értekezést: de scholis realibus." A két protestáns felekezet a maga gymnasiumaiban általában mindig nagyobb gondot fordított a reáltudományok tanítására, mint a kormány rendelkezése alatt álló róm. kath. gymnasiumok. melyek egészen 1848-ig az 1806-ban kiadott második, de elsőnél sokkal csekélyebb értékű Ilatio Educationis jólrosszul módosított és toldozott-foldozott rendszeréhez voltak kénytelenek alkalmazkodni. A törekvőbb protestáns tanuló ifjak, hazai felsőbb tanulmányaik befejezése után tömegesen látogatták a külföldi, különösen a németországi, svájczi, hollandi és angol protestáns, de néha a francziaországi egyetemeket is, ha csak a külföldi szabad eszmék behurczolásától folytonosan irtózó bécsi kormány akadályt nem gördített szándékuk elé. Ott ez ifjak nemcsak megismerték a nyugoteurópai népeknek a magyarokénál sokkal fejlettebb közoktatásügyi intézményeit és magasabb műveltségét, hanem ugy ezt, valamint tökéletesebi) tanrendszerüket is — legalább részben — igyekeztek hazánkban is meghonosítani. A protestáns egyház felekezet, melynek önkormányzati rendszere demokratikus alapelveken sarkallik, a papok mellett ugy az egyházi, mint a közoktatási és nevelési kérdések eldöntésénél a világi elemeknek is szerepet ad, és hozzászólást biztosit. És ennek hatása az ügyek intézésében erősen észrevehető; mert a protestáns egyházi és tanügyi intézkedésekben a szabad gondolkozást sokkal könnyebb felösmerni, mint a kath. egyház intézményeiben, habár végső elemzés által részben ez utóbbi egyház intézményeiben is fel lehet találni a demokratismust A protestáns felekezeteknél az önkormányzat hatása meglátszik a tanügy fejlődésén is. A szabadabb nézeteknek küzdelmét a conservativ elvek ellen, valamint eme küzdelemben most az egyik, majd a másik nézeteknek győzedel1 Bredeczky Sámuel 1777-ben született ós Késmárkon meg Sopronban tanult. A felsőbb tudományok hallgatására külföldre Jénába ment, a hol előkelő tudósok előadásait hallgatta. — Külföldi tartózkodása alatt megismerkedett a németországi uj irányú nevelési rendszerrel és nemcsak egész lelkesedéssel csatlakozott ez uj irányhoz, hanem annak meghonositásában itthon nagy buzgalommal fáradozott. — Sopronból 1802-ben távozott, mint a bécsi evang. egyház vikariusa, 1806-ban pedig már Lembergben ment, hol lelkészként és mint a két galicziai evang. egyház superintendense működött. Idézett közoktatási nézeteit „ lieisebemerkungfín in Ungarn und Galizien" czimű és 1809-ben, Bécsben kiadott művében közölte. 2 Toldy Ferencz : Összegyűjtött munkái. YI. köt. 381. — A Hetényi János felett tartott emlékbeszédben.