Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

4 A polgári iskolát nem csak azért lehet és kell a reáliskola alapjául és kezdetéül tekinteni, mert a város által megnyitott reáliskola az egyházkerület gondozása alatt álló polgáriskola összes növendékeit egy tömegben vette át, ami által a reáliskolának mind a négy osztálya már az első évben kellő népességet nyert: hanem ugy tekinthetjük azért is, mert a polgáriskola alapját képező alapítványi tőke is a reáliskola költségeinek fedezésére a városi pénztár kezelésébe adatott át, és az egyházkerület a reáliskolának — addig, inig részére a város uj épületet emelhet, — a főiskola épületében adott helyett s megengedte hogy a főiskola különböző tanügyi felszerelését, nevezetesen a természettani, természetrajzi tanszergyűjteményeket, könyvtárat, a rajztermet és tornacsarnokot ép ugy használhassa, mint használta a polgáriskola. A reáliskola tehát — a mi felfogásunk szerint, — még korábban keletkezett, mint a hogy ezen czimmel megnyitották; — mert hiszen a reáliskolát és a polgáriskolát régebben, fennállásuk első korszakában a XVIII. század végén és a jelen század első felében, sőt még későbben is, közös czél szolgálatában álló tanintézetnek tekintette mindenki. Feladatuknak azt tartották, hogy azon polgári foglalkozású egyéneknek, a kik mint gazdálkodók, iparosok és kereskedők, az elemi iskolákban nyújtott képzettséggel meg nem elégesznek, legyen hol megszerezni azon ösmereteket és képzettséget, melyeket a gymnasiumok, mint a tudományos pályára előkészítő tanintézetek, szervezetük miatt nem képesek nyújtani. Az a nézet, hogy a nemzet főtömegét képező polgári osztálynak ép ugy van szüksége iskolai nevelésre, mint a kormányzati és közigazgatási vagy a. tudomápyos képzettséget kívánó bármely más életpályának: sokkal régibb, minta hogy itt Debreczenben a polgári és a reáliskola megnyittatott. Hogy legjobb íróink mennyire nem tartották kielégítőnek a század elején fenálló irodalmi irány és nevelési rendszert, azt eléggé tapasztalhatjuk az egyesek nyilatkozataiból. A közvélemény nyilvánulása abban az időben nem egy könnyen történhetett meg; nem voltak akkor még oly hírlapjaink, mint a maiak, melyek szellemi, gazdasági és politikai életünknek, tehát ugyszólva a közművelődés mindegyik tényezőjének lehető hű tolmácsai. I)e azért egyes tevékenyebb munkásnak nyilatkozatai, a lapok utján közzétett előleges jelentések, felszólítások valamint azon levelezések, melyek kiválóbb tudósaink hagyatékából már eddig is közrebocsáttattak: nyújtsanak némi tájékozódást az uralkodó közvéleményről. így nevezetesen Bredeczky Sámuel, a kiváló tudós, a ki külföldi tanulmány utja bevégezése után 1798-ban Sopronban, u. n. Deutsche vagy Bürger-Schule-h&n tanítóságot vállalt, utóbb a maga életpályának jellemzésében már az 1809. évben a következő lelkes szavakban ajánlotta a pplgáriskolák felállítását: „Ismétlem, hogy Sopronban, Késmárkon és Pozsonyban szükségesek volnának a jó polgár oskolák, és lehető is volna azokat félállitaní. Miért ne tölthetnének az ő gymnasiumaikban tanult és a külföldi egyetemekről visszakerült képzett embereik egy pár évet az ily iskolákban ? Ha a jövendőbeli tanférfiak és hivatalnokok számára egyetemeken iskolázott egyéneket alkalmaznak tanítókul, miért becsülik kisebbre a városi polgárokat? Vagy azt hiszik, hogy a polgárok számára még ma is elég, ha annyira képesítik, hogy a könvör-