Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

12 jobban'tanították, mint más hazai tanintézetekben s így tanításuk az uj irányú nevelés követelményeinek is jobban megfelelt, mint más középiskoláké ? talán befolyással volt a mellőzésre a debreczeni polgárság jelleme is, a mely eredetileg conservativ, az újításokat nem szokta elhamarkodni, sőt talán a kellőnél egy kissé tovább is figyeli és vizsgálgatja a reformokat, mielőtt azok megvalósításához hozzá kezdene ? De volt más, és országosan ható ok is. A forradalom és szabadságharcz leverése után a szomorú politikai viszonyok egész sulylyal nyomták a magyar nemzetet. A diadalmas ellenfél a fegyver jogára alapította egész uralmát s nyiltan hirdette, hogy a nemzet az ellenállással, melyet önmaga védelmezésére fejtett ki, elvesztette önrendelkezési jogát. Ezen kimondott elvnek megfelelően az ország önállóságát megszüntette. Magyarországot is Bécsből kormányozta, és az ország összes intézményeit a magyar nemzeti élet megsemmisítésére rendezte be. A többek közt ugy tett a közoktatás reformálásával is, mint a többi reformokkal: a miknek megvalósítását a nemzet legfőbb óhajtása ellenére 10—15 évvel előbb minden módon megakadályozni igyekezett, azokat most parancsszóra kisérlette megvalósítani, különösen ha a saját ezéljának elérésére és a nemzeti élet gyöngítésére vagy megsemmisítésére alkalmasaknak látszottak. Azon czimen, hogy a magyarországi tanintézetek tanterve és egész szervezete már elavult és a haladó kor kivánatainak meg nem felel, a közoktatás ügyét egészen a csász. birodalom részére 1849-ben kiadott „OrganisationsEntwurf" rendelkezései szerint alakította át. Nemcsak a kath. és alapítványokból fentartott iskolákat, hanem az egész közoktatási ügyet, tehát még az önkormányzati jogokkal rendelkező protestáns vallásfelekezetek iskolai ügyét is, a korlátlan hatalommal intézkedő országos kormány és az ettől függő politikai közigazgatás ellenőrizése alá rendelte. A polgári és reáliskolák felállítását, minek szükségét a nemzet is már évtizedekkel előbb belátta és érezte, az ipar és kereskedelem vidéki központjaiban állhatatosan sürgette, mert azokban a nemzet elnémetesítésének egyik legalkalmasabb eszközét ismerte fel. De a magyar közönség egy része hamar felismerte a ravaszul alkalmazott terv czélját. Azt már tudták, hogy a nemzeti szellemben és jól szervezett reáliskolák milyen jó szolgálatot tettek Németországban, a német nemzeti élet megerősítésére, s különösen az anyagi jólét toborzására; de viszont azt is belátták, hogy nálunk a magyar nemzeti élet megsemmisítésére törekvő absolut kormány kezében a legveszedelmesebb eszközökké lehetnek az idegen szellem terjesztésére és a magyarság megapasztásaira. Ily meggyőződés mellett nem sokat használt az ügynek, hogy egy oly kiváló képzettségű publicista, mint Török János, a ki gróf Széchényi István tanítványának vallja magát s a kit valóban a nemes gondolkozásu gróf eszméinek egyik leghivatottabb hirdetőjéül lehet tekinteni, a magyar napi sajtóban ] 85J-től 18^7-ig a nemzet anyagi jólétének emelése ezéljából, folytonosan ajánlgatja a reáliskolák nagyobb számú felállítását s főreáliskolák helyéül nem csak valamennyi fejlettebb városunkat felsorolja, hanem legalább alreáliskolá-