Állami főreáliskola, Debrecen, 1893

Az olvasmány szerepe az idegen nyelvek tanításában. i. Ne nyelvtanhanem nyelve' tanítsunk! így fejezhetjük ki legjobban azt az elvet, melyet a modern nyelvek tanításának újabb módszerében vezérlőnek tekinthetünk. A száraz grammatizálás helyébe a nyelv ügyes használata, a holt betii helyébe az élő sző lép. Már az első tanítási órán, midőn a tanulókat egy új idegen nyelvvel akarjuk megismertetni, látnia kell az elérendő czélt; azért ismertetjük meg vele ezt a nyelvet, hogy azon irni és beszélni tudjon, s megértse az illető nyelven irott műveket. Ha állandóan ezt a czélt tartjuk szemünk előtt, a tanítás sohasem lesz unalmas és terhes, sem a tanulóra sem a tanárra nézve. Helytelen azoknak a felfogása, a kik a nyelvtanítás módszerének reformjában egyedül a phonetika térfoglalását látják, s ha nem akarnak megbarátkozni a phonetikus Írással, ellenséges állást foglalnak az egész reformmal szemben. Igaz, hogy a régi módszer megváltoztatására irányuló mozgalom majdnem mindenütt a phonetikusok köréből indult ki. de nem maradt meg az ő körükben Angliában Sweet, Németországban Yietor, Franciaországban Passy voltak e mozgalom megindítói; ma már azonban jelentékeny tért foglalt ez irány az iskolában, a tankönyvirodalomban s a tanárok elméleti vitáiban egyaránt. A phonetikának, mint tudománynak haladása csak alkalom volt arra, hogy a figyelmet ráterelje arra a szomorú tapasztalatra, mily rossz kiejtéssel sajátítják el a tanulók az iskolában az idegen nyelveket. Hat vagy nyolez éven át gyötrődnek egy-egy idegen nyelvvel, s tanuló éveik végére érve, azt látjuk, hogy nem értik meg az idegent, ha a saját nyelvén beszél, és ők sem tudják kifejezni azon az idegen nyelven még legegyszerűbb gondolataikat sem. A kiejtés gyarlósága a nyelvhasználatnak gyarlóságára fordította a figyelmet, s kitűnt, hogy az idegen nyelvek tanításában elért csekély eredménynek — miről minden egyes országban egyaránt panaszkodtak — főoka az, hogy éveket fordítanak grammatikai szabályok betanítására, mielőtt a tanuló csak egy érdekes olvasmányhoz is jutna az illető nyelven. Ekkor is csak a száraz betű áll előtte; nem hallja és nem élvezi magát az élő nyelvet a maga iideségében, a mi vonzaná és lekötné érdeklődését. A phonetikus irás használata csak a helyes kiejtés elsajátítását teszi könnyebbé és biztosabbá, a nyelvtanítás czélja azonban ennél sokkal több : az illető nyelvet kell elsajátítani a maga egészében. Meg kell ismernie a tanulónak 1*