Állami főreáliskola, Debrecen, 1891
62 volt iskolánkban Hofer Károly ur, a budapesti Y. kerületi állami főreáliskola igazgatója, az országos tanár- vizsgáló bizottságnak rendes, és közoktatásügyi tanácsnak belső tagja, az országos középiskolai tanáregyesület alelnöke. Az országos közoktatási tanácsnak ujabb szabályzata szerint „hogy a tanács tagjai az iskolai állapotokat személyesen megismerhessék és a helyszínén szerzett tapasztalataikat a közoktatási tanácsban kifejtendő munkásságuk közben hasznosíthassák, a miniszternek a tanács ajánlatára az egész tanévre adandó felhatalmazása alapján, — de rendelkezési jog nélkül, — évközben vagy a vizsgálatok alkalmával meglátogathatják az ország azon tanintézeteit, melyekre felhatalmazásuk szól." Ezen szabályzat értelmében tanintézetünkbe Hofer igazgató ur küldetvén ki a nagyméltóságú minisztérium által, őezenmegbizáshoz képest folyó évi május hó 30-án 31-én és junius hó 1-én, három napot töltött tanintézetünkben, s az egész tanítási időn behatóan megfigyelte az egyes tanároknak tanítási módszerét, megvizsgálta az irásbel 1 dolgozatokat, és a tanulók rajzait, megtekintette a tanszerek gyűjteményeit. Magán beszélgetésekben az iskola helyiségeit alkalmatlanoknak, a taneszközöket elégteleneknek mondta ugyan; de a tanári kar működését figyelembe véve ugy nyilatkozott, hogy az iskola 2—3 év alatt, ha megfelelő épületet és kellő felszerelést kap, a legjobb reáliskolák egyikévé lehet. A másik látogatás magánjellegű volt. Ugyanis lierecz Antal ur, a budapesti felsőbb leányiskola igazgatója, az országos középiskolai tanáregyesület elnöke, miniszteri kiküldöttként a helybeli ev. ref. felsőbb leányiskolát vizsgálván meg, itt időzése alatt decz. 18-án vendégként meglátogat' a iskolánkat is, s megtekintette a tanteremek egy részét, a szertárakat, íajztermet és tornatermet. Ez utóbbinak egészen uj fel-szereléséről elösmerőleg nyilatkozott. g. A tanárok társadalmi és irodalmi működéséről felemlíthetjük, hogy városunk társas és egyesületi életében tőlük telhetőleg részt szeretnek venni. A tanári karnak csaknem mindegyik tagja részt vesz a helybeli és országos közművelődési jótékony és tudományos társulatok, és egyesületek működésében olyképen, hogy alapító, rendes, külső vagy pártoló tagként azokba beiratkozik és ezáltal a nemzet nagy munkájában az őt terhelő re'szt magára vállalja. A tanári fizetés korlátoltés csekély voltára való tekintetből, főkép a megélhetésnek naponkint sulyosodó körülményei közt, ez nem kicsinyelhető áldozat különösen olyanoknál, kik bárcsak fillérekkel rendelkeztek, évi dijak fizetése által mégis számos ily társulatban vesznek részt, hogy azoknak működését ők is támogassák.
