Állami főreáliskola, Debrecen, 1891

63 Ez évben az iskola tanári kara és ifjúsága egyébként is kimutatta azt, hogy a társadalmi élet viszonyait figyelemmel kiséri s a hol szükséges, a közreműködésben szivesen részt veszen. A mint hire terjedt, hogy a felvidéken, különösen pedig Árvamegyében az inség pusztit, a tanári kar, saját tagjai és a tanuló ifjúság között gyűjtést rendezett. A gyűjtés eredményét 52 fitot az igazgató 1S'J2. évi márcz. 23-án adta postára — Ez elég szép összeg, mert tanítványaink nagy részben maguk is szegények. Másrészről a tanárok közül egyesek irodalmilag is működtök. így nevezetesen: Zimwermann Gyula „Német nyelvtan középtanodák és basonszervezetü iskolák számára" czimii 1887-ben I2,7ti6 sz. a. általánosan engedélyezett müve ezen iskolai év végén II. javított és bővített kiadásban jelent meg. Ezenkívül nevezett tanár a mult évi jubiláris kiállításon német nyelvtani táblázataiért, melyek most kerülnek sajtó alá, elismerő oklevelet nyert. Kardos Albert. Önállóan megjelent munkáik. 1) „A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig." Budapest Athenaeum 1892. VsV

8*

9 s

zámu miniszteri rendelettel ifjúsági könyvtáraknak megszerzésére ajánlva. 2) A magyar zsidóság nemzeti hivatása. Budapest. 1892. (röpirat). Nagyobb értekezések. 1) „A községi és felekezeti tanárok helyzete." 2) „Pedagógus igazgatók." Mindkettő a Tanáregy. Közi. 1891—2-ben. 3) A középiskolák államosítása. 4) A tanári fizetés-javítás. Mindkettő az Egyet Ivözokt. Szemlében 189.2. 5) „A régi protestáns graduálokról." írod. Közlem. 1891. 6) „Széchenyi emlékezete" Debr. Hírlap. 1891. II. 7) „Széchenyi Debreczenben." Fővárosi Lapok. 1891. II. 8) A „Üebreczeni disputa." — Főv. Lapok. 1892. I. Ezenkívül számos kisebb értekezése és apróbb közleménye jelent meg, a Tanáregy- Közi., az Egyet. Ivözokt. Szemle, Magy. Paedagogia valamint az Egyetértés, Pesti Napló és Magyar Hírlap tanügy irovatában, továbbá a 31. Nyelvőrben; a Debreczeni Ellenőrben, Debreczenben, Debreczen-Nagyváradi Értesítőben, stb. h. Az ifjúság, önkény es munkásságának fokozása végett, már az 1890 — 91. iskolai évben egyugy nevezett „ Gyakorló kört" alkotott, és felsőbb tanhatósági engedélylyel magát önkénytes munkásság utján képezni megkezdette A Gyakorló kör ez iskolai évben is folytatta működését dr. Kardos Albert tanár vezetése alatt.