Állami főreáliskola, Debrecen, 1889

10 első osztályba beírt 1431 tanúló közül. Vagyis az 188V 4. iskola évben a reáliskolai első osztályba beírt 1000 tanúló közül csak 182 tanúló végezte el a nyolez osztályt, a többi 818 pedig előbb abbahagyta a tanulást. Ezen számokból következtetve, a reáliskolák sorsát még a gymnasiu­mókánál is szomorúbbnak kellene tartanunk; mert mint látjuk a reális­kolai tanúlók közül még annyi tanúló sem jut el a nyolezadik osztályig, mint a gymnasiumiak közül. Ezt a körülményt azonban nem lehet s nem szabad a reáliskola rovására, vagy a gymuasium javára beszámítani. A gymnasium és reáliskola ebben a tekintetben nem vonható egy kalap alá. Másként itélendők meg azon reáliskolai tanúlók, a kik reáliskolai három vagy négy osztály végezése után lépnek ki az életbe, mint a hasonló korban levő gvmnasiunii tanúlók, kik ugyanazt teszik. A gymnisiurn négy alsó osztályá­ban hetenkint 112 órán tanítanak és ebből 20 órát, tehát a tanításra for­dított időnek csak nem egynegyedrészét a latin nyelv tanulásával töltik el, s ezt azon ös.meret-ágak tanítására fordítandó időből vonják el, melyeknek a gyermek utóbb, a gyakorlati életben, sok hasznát venne. Ilyenek neveze­tesen a német és franczia nyelv, továbbá a mértan és rajz. S kérdem: ugyan mi hasznát veszi a gazdasági, iparos vagy kereske­delmi pályára készülő ifjú annak, hogy 3—4 éven át tanúit latinúl shogy ez alatt megtanúlt pár száz latin szót s néhány latin mondatot és közmondást ? — vájjon nem volna-é jobb és hasznosabb, ha e helyett megtanúlna németül és francziáúl írni és olvasni s megtanulna ezen nyelvekből annyit, hogy utóbb a külföldön alkalomadtán hallásból vagy magánszorgalommal itthonn tökélesithesse (ismereteit ezen nyelvek használatában ? — nem jobb volna-é a latin nyelvre fordított idő egy részét a mértannak, a rajzolásnak és más ezekkel rokon hasznos ösmereteknek tanítására fordítani ? — Ugyan mi hasznát veszi latin nyelvi ösmeretének az a 3500 tanúló, a ki 2—3 évi tanulás után évenkint elhagyja a gymnasiumot és kilép a közéletbe, mint iparos vagy kereskedő? — Bizony semmit. Elég nagy hiba., hogy a szülők nagy része nem tud szakítani a régi megszokott iskoláztatási rendszerrel. Mégis adjuk az árát; nemcsak egye­sek, hanem mindannyian ; megadja az egész magyar társadalom : megadja az anyagi jólétnek, a nemzet gazdasági életének lassú fejlődésével. Ha sem a me/.ei gazdaságoknak, sem iparnak fejlődésében nem vagyunk ott, a hol a nyugot-európai előkelőbb nemzetek; ha ezen két gazdasági téren nem tudunk annyi haladást felmutatni, mint más hnsonló körülmények közt élő nemzetek: annak okát a múlt századok hadi viharain és sok más körül­ményen kívül, részben iskoláztatási rendszerünk hiányaiban is kell keres­nünk. Épen az volna a reáliskoláknak hivatása, hogy iskoláztatási rendsze­rünk ezen hiányain és ezzel együtt társadalmi és közgazdasági életünknek egészségesebb és gyorsabb fejlődésén segítsenek. És erre a mi meggyőző­désünk szerint főképen ujabb szervezetük és berendezésük mellett képesek

Next

/
Thumbnails
Contents