Állami főreáliskola, Debrecen, 1889

18 Az im itt közólt táblázatos összehasonlításból mindkét középiskola tanítási tervéről világos képet alkothat magának akárki, s megítélheti, hogy mit tesz az egyik, s mit a másik. Kitűnik ezen összehasonlításból, hogy a gymnasiumokban és reáliskolákban a tanított tárgyak közt nem sok különbség van, s hogy a gymnasiumokban 14, a reáliskolákban 15 a tanított tantárgyak száma. Ezen tantárgyak közül mindkétféle középiskolában tanítanak tizenkettőt. A reáliskolában tanított tantárgyak közül a franczia nyelv, a vegytan és szabadkézi rajz, mint rendes tantárgyak agymnasiumok tantervében nem fordulnak elő; viszont a reáliskolákban meg a gymnasium tantárgyai közül a latin és görög nyelveket nem tanítják. A latin nyelvnek, mint rendkívüli tantárgynak tanításáról azonban gondoskodott a miniszter csaknem valamennyi reáliskolában; de csakis az ötödik osztályban szabad kezdeni és csak az olyan tanúlók tanúihatják, a kik szorgalmasak és jó elő menetelüek. A heti órák száma mindkét középiskolában egyenlő. A gymnasium első két osztályában heti 28—28 órájával összesen 5(> heti órán nyer oktatást a tanúié, és ebből a két osztályban heti 14 órában a latin nyelv tanulásával foglalkozik, vagyis az iskolában töltött időnek negyedrészét a latin nyelv tanúlására fordítja. Már ez az idő is túlságosan sok; pedig tudjuk, hogy a tanúlók többsége házi munkásságra fordított idejéből még sokkal többet, egész idejének felét fordítja a latin nyelv tanúlására. E miatt egészen természetesen nagyon csekély ideje marad oly tantárgyak gyakorlására, mint a számtan, a mértan, földrajz, magyar nyelv s a többi. A gymnasiumban a német nyelv tanulását a gyermek csak a harmadik osztályban kezdi meg. E szerint azok, a kik a latin nyelv tanúlásából keletkezett nehézségekkel nem bírnak megküzdeni, s elégtelen előmenetel miatt vagy más okból a gymnasium első vagy második osztály elvégezése után abbahagyják a tanúlást: úgy lépnek ki az életbe, s úgy lesznek iparossá, vagy kereskedővé, hogy németül olvasni és írni sem tanultak. A latin nyelvnek pedig, melynek tanúlására idejük nagy részét elpazarolták, a kereskedelmi vagy iparos életben semmi hasznát sem veszik. Már pedig, hogy a gymnasiumok első és második osztályának bevégzése után mily sok gyermek hagyja félbe a tanúlást, azt tagadhatlanúl bizonyítják a hivatalos kimutatások. Az 188'/„-dik iskolai évben a hazai összes gymnasiumok első osztályában 7818 tanuló volt; ezek közül a második osztályba 5833 ment fel, elmaradt tehát 1985; a következő évben, mikor a harmadik osztályba mentek, ismét elmaradt 941. Eszerint tehát két év multán a 7818 tanúló közül 2926, vagyis minden ezer közül 374 hagyta el a gvmnasiumot. Ezek mind haszontalanul pazarolták idejüket a latin nyelv tanúlásával. Hát nem jobb lett volna az, ha ezek a helyett megtanultak volna németül írni i's olvasni? Sőt a német beszédből is ragadhatott volna reájuk annyi, hogy mint iparosok vagy kereskedők utóbb vehetnék \alami hasznát az életben.