Állami főreáliskola, Debrecen, 1887

39 is sokasított érdemeit rendesen magasztalólag szokták emlegetni. Kazinczy például midőn megemlíti azt, liogy az uj tanítási rendszer kidolgozása Ürményi Józsefre volt bizva, hozzá teszi, hogy Ünnényi a vele szemben támasztott nagy reménynek megfelelt, mert az általa készített munkáról nemcsak az osztrák tudósok, kiket a királynő a dolgozatra vonatkozólag bizalmas véleményadásra hívott fel, hanem maga a királynő is igen kedvezőleg nyilatkozott. Magának Kazinczynak véleménye is az volt, hogy e munka nem volt ugyan oly tökéletes, hogy rajta később bővíteni, javítani ne kellett volna, mert hisz' olyat várni nem is lehetett; mindazon által volt olyan jó, hogy rajta az 1806-ban megjelent ujabb munka is keveset változtathata.

1) A protestánsok, különösen pedig a református egyházak összesége többször intézett ugyan felterjesztéseket a Ratio Educationis rendelkezése ellen; e felterjesztések azonban nagyon kevéssé érintették a tantervet. Sokkal inkább, sőt majd nem kizárólag az iskolák adminisztratióját s a felügyeletet bolygatták, minthogy ez volt az, melytől törvényeken alapuló szabadságukat, és az ezzel szorosan összeforrott oskoláik életét féltették. Erre mutatnak nemcsak azon nagyszámú felterjesztések, melyekkel József császár korában ügyük védelmezésében bátran és nagy kitartással harczolnak, hanem részben az is, hogy oly kiváló protestáns férfiak, mint például Prónay Gábor, Vay István és Kazinczy Ferencz főigazgatói, illetőleg tanfelügyelői tisztséget vállaltak, mégpedig épen II. József idejében, a ki az anyja által kezdettrendszert, különösen nyelvi tekintetben még tovább vitte, s csaknem a legnagyobb szélsőségre juttatta. — Más részről ezt a feltevést igazolni látszanak a debreczeni és sárospataki oskolák tanítási szervezetét rendező szabályzatok is, melyeket az ezen iskolák felett felügyeletet gyakorló egyházkerületek maguk készíttettek.

2) Mind a debreczeni, mind a sárospataki szervezeti szabályzatban megvoltak azok az általános alapelvek, melyek a Ratio Educationis intézkedéseit kiválóképen jellemezték. Tantervi tekintetben ama rendszabályok egymástól csak kis részben s említésre alig méltó dolgokban tértek el. A protestánsok ezen tanítási rendszerében is, legalább hallgatagon a tantárgyak megválasztásában, ki volt fejezve azon irányadó elv, hogy a gymuasiumnak feladata nemcsak az, hogy a felsőbb tudományok hallgathatására és ') Kazinczy : Magyar Pantheon. Ürményi József életének ösmertetésében. 2) A protestánsoknak az iskoláztatás ügyében II. Józsefhez és kormányához intézett felterjesztéseit, valamint a kormányközegeknek az ezen felterjesztésekre tett észrevételeit tartalmilag elég bőven ösmerteti Marczali Henrik a II. József uralkodásáról irt művének második kötetében. Az ezekben vallott irányelveket már az ily kivonatos közlésből is ki lehet venni; de a tantervre vonatkozó vélekedést teljes bizonyossággal csak ugy Ítélhetnek meg, ha ezen iratok egész terjedelmükben állanának rendelkesésünkre.