Állami főreáliskola, Debrecen, 1887

40 megértésére előkészitsen, hanem az is, hegy azoknak, kik a tanulást abbahagyják és az életbe kilépnek, a mindennapi élet szüségeinek megMelő ösmereteket is nyújtson. Az 1777-ben kiadott első Ratio Educationis 1806-ig, tehát majdnem teljes 30 évig maradt használatban. Oly hosszú idő ez, mélyet még a mult század körülményei közt sem lehet rövidnek tekintenünk, habár tudjuk, hogy a viszonyok sokkal lassúbb menetben fejlődtek. Ezen egész idő alatt csak igen csekély változás történt az abban megállapított tanrendszeren. Az egyik az, hogy II. József behozta a tandíjfizetés kötelezettségét, másik ugyanezen fejedelemnek azon rendelkezése, mely szerint a tanítás nyelvéül Magyarországon is a német nyelv alkalmazását követelte. Ezek azonban a tanítás eredményére, legalább az iskola kitűzött czélját tekintve, nagy hatást nem gyakoltak. Szintén nem a tanítás rendszerének vagy eredményének, megváltoztatására hatott Józsefnek azon sajátságos rendelete, mely szerint a tanuló ifjúságnak osztály-különbségre való tekintet nélkül meg kellett engedni, hogy a nyilvános tánczuiulatságokban és szini előadásokon megjelenhessenek.

1) Ez minden esetre nagyon jellemzi Józsefnek sajátságos szabad gondolkozását, mert ezt a gymnasinmi tanulóknak még mai nap is, csak bizonyos megszorításokkal engedjük meg. Ezzel ugy látszik azt akarta elérni a felvilágosodás terjesztésében és reformálásban néha túlzásba esett fejedelem, hogy a leendő tudományos műveltséggel bíró állampolgárok, már mint tanulók is bizonyos fesztelenséget, s a társas életben nagyon is szükséges világfias szokásokat sajátítsanak el, s hogy a mindennapi élet oly viszonyait is megszokják, melyek külsőségeknek látszanak ugyan, de az igazi müveit emberben mégis a műveltség többi tényezőinek kiegészítői gyanánt tekinthetők. A második Ratio Educationis kiadásának évéig (1806.) nemcsak nyugoti Európában, hanem Magyarországon is nagyon sokat változtak a közállapotok A mult (XVIII.) században élt liires szabad gondolkodók szelleme nálunk is át-, meg áthatotta a legkiválóbb hazafiak gondolkozását; azonkívül pedig az időközben kitört franczia forradalom is következményeibennagy hatást gyakorolt egyrészről a társadalmi, másrészről gazdasági s az egész állami élet uj irányú kifejlődésére. Ezen hatás nem rögtönösen ugyan, de lassanként észrevehető nálunk is az időközben, főleg pedig a XIX. század első felében, felmerült valamennyi reform-törekvésekben, a többek közt a közoktatás átalakítását sürgető kivánatokban is. Hogy mik voltak e kivánatok, s mennyiben nyertek kielégítést, azt a következő czikkben kísérlem meg kifejteni. Fazekas Sándor. ') Fejér : História LTnivorsitatis Hungaricae Literaria. pag. 67—75.