Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
38 czélt tűzött ki, mint a mai szervezettel berendezett reáliskolák, csakhogy a czélhoz vezető eszközöket egy részről a kornak érzett követelményeihez, más részről pedig a reáltudományoknak azon korbeli fejlettségéhez alkalmazta. Nevezetesen a franczia nyelvet, a mai reáliskolák egyik lényeges működési eszközét, valamint a vegytant és rajzolást is egészen mellőzte; a természettudományi és mennyiségtani szakokra is a mainál jóval kevesebb gondot fordított. Ellenben a latin nyelv akkor még a legnagyobb figyelemben részesült, s nemcsak a tanításra fordított heti órák legnagyobb része erre fordíttatott, hanem az egész gymnasialis oktatásnak igazi középpontját az képezte, mert a többi tantárgyak közlésének eszközéül ezt és nem az anyanyelvet használták. Ezen azonban egyátalán nem lehet csudálkozni s okát világosan és egész határozottsággal megmondja a tanterv indokolása is abban, hogy a latin nemcsak a tudományos művek tanulmányozhatása végett szükséges, hanem nélkülözhetetlen a magánéletnek minden viszonyában is, minthogy az egész országban minden hivatalos ügy intézésében ezt a nyelvet használják. Más részről azon sem lehet megütközni, hogy a magyar nyelvnek akkor még nem jelölték ki azon nevezetes helyet, melyet az a mostani középiskolai rendszerünkben, a gymnasiumokban ép ugy mint a reáliskolákban elfoglal, s hogy a tantervben nemcsak a németnek, de még szláv (tót) nyelvnek is épen annyi hatáskört juttattak, mint a magyarnak. A tantervnek ezen rendelkezésén abban az időben talán épen senki sem, vagy legalább igen kevesen ütköztek meg Abban az időben csak igen kevesen gondolhattak arra, hogy az oktatás nyelve ma»yar legyen. Még az olyanok is, mint például Báróczi, a ki a magyar nvelvü irodalomnak egyik kiváló munkása volt, még későbben is (1790-ben) ugy vélekedett, hogy a deák iskolákat mindaddig nem lehet nélkülözni mig a magyar nyelv a tudományok tárgyalására is alkalmassá nem válik. 1) A magyar nyelvnek az iskolában leendő használata mellett, ha kevéssel később felszólaltak is egyesek, az ilyenek ez időtájban még nagyon kevesen lehettek; legfölebb a protestánsoknál, ezek közül is kiválólag csak a magyarsághoz tartozó reformátusoknál nyilványult erősebben azon óhajtás, hogy a gymnasiumokban legalább egyes tantárgyakat magyarul is lehet, vagy kell tanitani. Ugy látszik, hogy a Ratio Educationis rendelkezései legnagyobb részben, de különösen a tanterv megállapítását tekintve, az egykorúak tetszését általában véve megnyerte. Helytelenítő felszólalásokat, vagy megjegyzéseket az egykorúak nyilatkozatai közt nem igen találunk. A legkiválóbb képzettségű hazafiak Mária Teréziának ezen tanítási rendszer kiadása által J) Grünwald Béla : „A régi Magyarország" czimü munkájában, idézvén Báróczinak : „A védelmeztetett magyar nyelv" czimü és 1790-ben kiadott művét.
