Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
37 mány megösmertetésére fordittatik. Mert hiszen maga a főid, a viz, a levegő, s mind azok, miket a föld gyomra rejt, tárgyát képezi e tudománynak ; a miket magunk körül látunk, vagy szemeinkkel naponkint észrevehetünk, s a mik nélkül el nem lehetnénk, a természetrajz körébe tartoznak s belőle ösmerhetők meg helyesen,— méltó tehát, hogy a felnövekedő polgárok figyelmét ily nagy haszon ne kerülje ki. A kitűzött czélnak megfelelőleg az állattanból főkép azon belföldi állatok, s ezeknek haszna és káros volta ösmertetendők, melyek a mezei gazdaságban, vagy a gazdálkodás egyéb ágaiban s a kereskedésben gyakrabban előkerülnek; a növényországból pedig szintén inkább csak az ilyenek, igy nevezetesen a gabona- és főzelékuemüek, és ipar-növények, mint például a kender, len, repcze, dohány, továbbá a szőlő és az erdei fák. — Ugyanily elvek alapján vették fel az gymnasiumi alsóbb osztályok tantárgyai közé a geometriát és a hazai törvényismét is. 1) Szintén ily gyakorlati czélok s a közéletben előfordulható szükség kielégi tésére szolgált azon intézkedés is, hogy az anyanyelven kívül még másik hazai két élőnyelv tanitását is kívánatosnak mondta ki emez uj tanrendszer, nevezetesen a magyar anyanyelvű helyeken a német és szláv nyelvnek, a német vagy szláv vidéken pedig a magyar és szláv, illetőleg a német és magyar nyelvnek tanítását. 2) Az itt emiitett adatokon kívül még több más oly helyet is sorolhatnánk fel az első Ratio Educationis rendelkezéséből, melyek szintén annak igazolására szolgálnak, hogy az 1777-ben kiadott ezen uj tanrendszer gvmnasialis része nemcsak arról gondoskodott, hogy átalános műveltséget és a felsőbb iskolákban előadott tudományok megértésére szükséges előkészültséget nyújtson a gymnasiumi oktatás, hanem hogy ugyanott a gyakorlati életben, a polgári életszükségletek közt felmerült ösmeretek legnagyobb részét is el lehessen sajátítani. Ebben a tekintetben tehát, míg a mai gymnasium feladatát teljesítette, egyszersmind a korábbi reáliskolák, illetőleg a mai polgári iskolákat is pótolni lett volna hivatása. Hogy e kettős feladatának nem felelhetett meg tökéletesen, azt nem is kell bizonyítgatnunk. Annyit azonban mégis be kell ösmernünk, hogy az egész tanrendszer, főképen pedig annak a népnevelést és a középiskolai oktatást felölelő része, nemcsak nagy haladást mutat ámult idők állapotához képest; hanem a tantárgyak megválasztását, valamint egynémely tantárgynak módszeres kezelését illetőleg is, oly nevezetes újításokat tartalmazott, melyekért az egész rendszer elkészítői igazán megérdemlik a legnagyobb dicséretet. 3) A Ratio Eductionis tehát, a gymnasiutn feladatául már akkor olyféle ') Ratio Educationis, pp. 188-192. és 220—224. U. o. pp. 149 és 268. a) így nevezetesen a földrajznak, a történelemnek és a mennyiségtannak tanítására vonatkozó eljárási utasítások, melyek azon kor viszonyaira tekintve, nagyon figyelemre méltók.
