Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
29 szenvedélvlyel. Később (1790. körfii) „A mostaui Adeptus vagyis a szabadkőniivesek valódi titka" cz. alatt egy regény fordításán dolgozott, melyni k bevezetésében az alchymiáról szintén egy bosszú védelmet ír. 1) — Dugonics András, kinek irodalmi működése inkább csak szépirodalmi műveiből, különösen pedig regényeiből ismeretes, egyszersmind a mennyiségtanban is kivált annyira, hogy egyetemen mint a mennyiségtan tanára tanított s a „Tudákosság Könyvei" czimmel egy mennyiségtani kézikönyvet is irt. — Révai Miklós, a kinek legfőbb érdeme szintén inkább a humanisticus irodalomban, különösen pedig a régi nyelvtörténeti adatok és emlékek összegyűjtésében és a magyar nyelv grammatikai kiművelésének megindításában állott, hasonlóan szivesen foglalkozott a reál ösmeretek tanulmányozásával is. — Gr. Károlyi Antalnak, a nagyváradi tankerület főigazgatójának pártfogása mellett már az 1777. évben Bécsbe ment, hogy ott a mathematikai és építési tudományokban bővebb tapasztalatokat szerezzen. E tanulmánya eredményének lehet tulajdonitani A v á r o s i építésnek eleji czim alatt kiadott munkáját. Bécsi tartó kodása nagy hatást gyakorolt reá. A birodalmi főváros gazdagsága s fénye, továbbá az ott megösmert tudományos és társadalmi élet élénksége oly emléket hagytak fenn nála, melynek nyomai még verseiben is felösmerhetők. Már akkor tanulmányozása idején azon gondolattal foglalkozik, hogy miként lehetne a magyar nemzetet is gazdaggá s egyszersmind nagygyá s hatalmassá tenni; — reményét fejezi ki, hogy ezentúl majd nem fog már a magyar nemzet mindenért a külföldhöz fordulni, mert itthon is fogják a márványt fejteni s tetszetős oszloprendeket emelni, s nem tűri majd, hogy ezüstjét idegen nép hordja ki. — Ezen czél elérésére tőle telhetőleg maga is közre kivánt működni. így nevezetesen hazajövetele után Nagy-Váradon a nemzeti iskolákban rajztanitói állomást fogadott el. Később ugvanily minőségben működött Győrben is. Nemcsak volt n y i t r a i mennyiségtani tanárának érdemeiről szól magasztalólag, hanem maga is ir geometriai és mezőgazdasági értekezéseket, továbbá magyarra fordítja s kiadja Makó Pál egyetemi tanárnak a „Menykövek mivoltáról" irt értekezését is 2) Besenyei György is, a ki különben latinul nem tudott jól, férfi korában németül s francziául megtanult, philosophiai munkáiban, melyek a censura hatása alatt kéziratban maradtak, Voltaire és Montesquieu nyomdokain haladt egészen. 3) Általában véve el mondhatjuk, hogy a magyar nemzetben azonnal ') Beöthy Zsolt : i. m. 29 és 63. lapjain, s művének egyéb helyein részletesen és szépen ösmerteti azt, hogy Báróczi, Besenyei és mások nemcsak ösmerték, de mintákul is tekintették s utánozták, vagy lefordították a híresebb franczia irók műveit. '-) Bánóczy : Révai Miklós élete czimii munkájában több helyen, különösebben pedig a 57— 58. 68—70. és 78. lapokon. 3) Ballagi Aladár : A magyar királyi testőrség története 105.
