Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
30 nyilvánulni kezdett a vagyoni jólét és a szellemi tökéletesedés után való vágyakodás, mihelyt a megsemmisítéssel fenyegető külháboruktól és belső egyenetlenkedésektől megszabadult. Egyes felvilágosultabb férfiak, már a XVIII. század közepén erősen hitték, hogy a szellemi képzettséggel az anyagi jólét szoros kapcsolatban szokott együtt járni. Egyik a másikat segiti s támogatja. Némelyek már abban az időben is belátták, hogy az anyagi jólét emelésére rendkívül nagy hatást gyakorolnak a természettudományok s ezek ösmeretének terjesztésére, s ezeknek a gyakorlati életben leendő értékesítésére különböző utat s módot lmztak javaslatba. Egy tudományos akadémiai terv, mely még 1770. körül készült, a természettudományok müvelését is felvette czéljni kö/é.így nevezetesen egyik osztálya, az úgynevezett philosophiai, melyhez számíttattak a mathematikai és plnsikai-ösmeretek is, nemcsak e tudományok előbbrevitelére lett volna hivatva, hanem azok alapján oly vizsgálatok és javaslatok tételére is, melyek ásványok felfedezésére, a hajózásra, vízvezetékek, csatornák és utak építésére, az országnak geographiai megösmerésére, továbbá az építészetre és egyéb efféle hasznos intézkedésekre vonatkoznak. Az indokolásban különösen felemlíti e javaslat, hogy a felállítandó akadémia nagy hasznára lesz majd a nemzetnek ; mert a magyarnak képessége és hajlama van ugy a tudományokra mint a művészetekre, csak hogy a magyar iskolák hiányos volta miatt e képességet és hajlamot nem tudják értékesíteni, csak egyesek, olyanok, kik a külföldi egyetemeken képezik ki tehetségeiket. Ezen okból tehát ez az akadémia gondját kiterjesztené még a nevelésre is, a legalsóbb foktól kezdve a legmagasabb fokig. Az akadémia feladata az iskolákat illetőleg azonban inkább csak a felügyelet gyakorlása lenne, s az, hogy a tapasztalatok alapján-ott, a hol javítás szükségét látja, javaslatokat készítene. — A javaslat nem valósulhatott meg. De az ezen javaslatra adott vélemény egyik pontjában említés tétetik arról, hogy a nagyszombati tudományegyetem tökéletesítése nagyban foly; majd abból kerülnek ki oly tudós férfiak, kik az akadémia számára kijelölt feladatokat megoldják, különösen azi iskolákat reformálni fogják. 1 Egyébiránt, hogy iskoláink tanítási rendszerét ebben az időben már sokan kifogásolták, azt egyéb körülményekből is következtethetjük. Mikes Kelemen egyik levelében már 1725-ben egész határozottsággal kifejezi, hogy „egy országnak a boldogsága az ifjakat való jó nev ltetésekből áll, (mert) a hadakozást, a tudományokat és mesterségeket akkor kezdik tanulni", — s felemiitvén a Pérában lakó francziákat, kik igen helyesen nevelik a maguk fiait és leányait, sajnálatát fejezi ki a felett, hogy a magyar iskolákban az ifjak úgyszólván egyebet sem tanulnak,csak deák nyelvit, melynek pedig a ') Toldy Ferencz összegyűjtött munkái. VIII. kötet 354—94. (Az akadémiai eszme Magyarországon Besenyei előtt.)
