Állami főreáliskola, Debrecen, 1886
25 nyokk.nl, különösen a gyakorlati mechanikával később is nagy előszeretettel foglalkozott. (3 maga számos taneszközt sajátkezüleg készített s eféléknek készítésére másokat is örömest megtanított. Már 1705-ben egy kis röpiratfélét adott ki, melyben egy mathematikai kézmű-iskola (mathematiscbe Handwerkschule) felállításának szükséges voltát fejtegeti, a következő 1706. évberi pedig már meg is nyitja a mathematikai és mechanikai reáliskola néven nevezett tanintézetet (Mathematische u. Meclianische Realsehule). Ebben az iskolában 10-14 éves gyermekeket tanítottak, de hetenkint csak kétszer, u. m. szerdán és szombaton, délelőtt 11 —12 órakor a szegényeket ingyen, a módosabbakat pedig délután 2—3 órakor dijakért. — A tanítók a tanítás anyagát alkalmas minták és szemléleti tárgyak felmutatása által igyekeztek könnyebben megérthetővé tenni. Ezen tanintézet tehát, habár a reáliskola nevét már használja, reáliskolának még szintén aligha tekinthető, minthogy hetenkint csak kétszer s akkor is csak 2—2 órán tanítanak benne. Szervezetére és berendezésére tekintve inkább nevezhetnők alsófoku vagy ismétlő ipariskolának, s ily szervezet mellett is csak harmadfél évig maradt fenn, akkor meg kellett szüntetni. Néhány évvel későbben, mikor Semler intézete megint ünnepélyesen megnyittatott, már nemcsak az elnevezésben, hanem a tanítandó tárgyak elsorolásában is feltűnő kibővítést vehetünk észre. A tanintézet ekkor már mathematikai, mechanikai és gazdasági reáliskola czimet vett fel; a tantárgyak közül pedig a vallástanon kivül különösen megemlittetnek a hasznos és mindennapi életben nélkülözhetetlen tudományok, mint péld. a mennyiségtan, a csillagászat, a földrajz, a történelem, természetrajz, földmivelés, kertészet, méhtenyésztés, rajzolás és több efélck.* Ez alkalommal már ugy akarta Semler iskoláját berendezni, hogy abban egyiránt kiképezhessék magukat azok is, kik tanulni óhajtanak és magukat a tudományos pályára akarják előkészíteni; — de azok is, kik a tanulást abbahagyván, a gyakorlati életbe lépnek ki. Ekkor tehát már a gymnasiumot helyettesítő tanintézetté óhajtotta és akarta tenni a maga által berendezett iskolát. Ez azonban nem sikerült Tanintézete az ő halála után 1740-ben megszűnt. * Mikor nyitotta meg Semler ezen tanintézetet másodszor, nem merem határozottan állítani. A Schmidt-féle Encyclopaedia első kiadásának VI. kötetében ugy van feltüntetve, hogy csak 30 év múlva 1738-ban nyiit meg másodszor; — Mascher pedig „Das deutsche Schuhvesen 1 1 czimű 03 1876-bau kiadott munkájában 1729-re teszi a mathematikai, mechanikai és gazdasági reáliskola megnyitási idejét, s mint forrást Kellemek: „Geschichte des preussischen Volksschuhvesen" czimű munkáját idézi. Sem a Schmidt-féle Encyclopaedia második kiadása, sem Kellemek Mascher által idézett müve nem állott rendelkezésemre.
