Állami főreáliskola, Debrecen, 1885
20 1860 januárban az egyházkerületi gyűlés megbízza a tanárkai t, hogy a ref. egyház érdekeinek megfelelő s a magyar ref. egyház gymnasiumaí- ban egyezőleg bevehető tantervet készítsen. (Az előmunkálat megtétetett, de az egyetemes tanterv nem létesült. L. alább.) Az 1861—2, iskolai évre a gymnasium már ismét hat osztályúvá tétetett. A magyar nyelvből az egész irodalomtörténet és aesthetika az akadémiai tanfolyamba tétetik át (I-ső év, heti 4 órával). Az összes hat osztályban a magyar nyelv heti 24 órával tanittatik, és igy marad egész 1873—4-ig. (Debreczeni gymnasium értesítő 1878.) Az 1859-ik év igen nevezetes mozgalmat indított meg a helv. hit.v. tanügyi körökben. Czélba vétetett egy egyetemes gymnasiumi tanterv elkészítése; e végre 1860-ban közös tanári értekezlet tartatott Pesten, hova 17 intézet küldé el megbízottait. A tervezet, bő elvi indokolással, elkészült, de általánosan soha be nem vétetett. A magyar nyelv tananyagának beosztására azonban majdnem mindenütt irányadó vala. A munkálat ide vonatkozó része következő : I. osztály: Alaktan. Helyesírás; (Mondattan segítségül az elemzésnél); Fogalmazás, utánmondás, utánirás elbeszélő és leiró körből. Olvasmányok egyfelől a nyelvtanhoz, másfelől a fogalmazáshoz csatlakoznak. II. osztály: Alaktan rövid átnézete után mondattan, egyes-, kapcsolt-, összevont mondatok. Fogalmazás, olvasmány mint I, III. osztály: Mondattan tovább haladva, mondat füzesek, körmondatok. Fogalmazás: elbeszélés, leírás, jellemzés, levélforma, történeti elbeszélés ; utánzás, másolat, alakváltoztatás (verset-prózává), körmondatok. — Olvasmányok részint a fogalmazáshoz csatlakozva, részint függetlenül. IV. osztály: Iratok feltevése. Körmondatok minden nemben. Logikai szabályok a szerkesztésre. Nyelvtan (kiegészítésül), rövid prozódia. — Fogalmazások a nyelvtanhoz csatlakozva és önállólag, vers (csak alak- másitás, prózát —verssé). — Olvasmányok minden nemből és irók biog- raphiái. (Már az 1858. debreczeni átmeneti tantervben e helyen irodalom- történeti vázlat is volt félévig.) V. osztály: írásbeli előadás törvényei, stilisztika általánosan ; nyelvezet és szerkezet (prózai és költői művek). — Olvasmányok históriai, eposzi, lírai nemből; belőlök vonatnak el az elméleti szabályok. Szó- és írásbeli előadás csatlakozva az olvasmányokhoz. Fordítás, utánzás, eredetiek, históriai és epikai nemben, kevesebb vers mint próza. VI. osztály: írás elmélete folytatva szónoklati és költészeti ágban. — Olvasmány mint V. (rhetorikai még nem). — Fogalmazás mint V. vers nagyobb terjedelemben. VII. osztály: Az előadás elmélete (költészet, szónoklat), dráma és didaktikai nem magyarázata, hozzá olvasmányok és fogalmazások Irodalom-történet ó, közép, újkor, mutatványokkal.
