Állami főreáliskola, Debrecen, 1882

38 sorolása, minthogy ezt a tanár sokkal rövidebben előadhatja. Igen kívánatos az is, hogy a mennyire lehet az olvasmányok ugy vétessenek fel, a szöveg úgy osztassék szakaszokra, hogy egy-egy szakasz lehetőleg egy órán befejezhető legyen. Más helyek, minő Liviusnál Sextus Tarquinius látogatása Lucreciánál, mint a szemérmet sértők teljesen kihagyattassanak.') Az ily értelemben szerkesztett történelmi olvasó-könyv jobb szolgálatott tesz az ó- és középkori népéletnek, s az akkori állami, társadalmi és művelődési viszonyoknak átérteséhez, mint bármily ügyesen szerkesztett olyan tankönyv, a melyben a népeknek külviszontagságai, a hadjáratok külön, s a művelődési viszonyok pedig ismét külön soroltatnak fel. Midőn Herodot a Artemisiumi hegyfoknál horgonyt vetett görög népről elbeszéli, hogy Poseidonnak hálaadó áldozatot áldoznak azért, mert a persa hajóhadban oly nagy pusztítást vitt véghez; midőn az egyes középkori krónikákból I.Henriknek vagy III. Konrádnak megválasztását, s illetőleg az őkormánylatuk történetét, vagy szent Severin és Bonifacius életét olvasta a fiatal tanuló : sokkal világosabb képet kap az ókori vallásos érzületről, a középkori, állami viszonyokról, társadalmi és egyházi életről, vagy gondolkodásmódról, mint ha elvontan, szárazon elsoroljuk a görög istenek neveit, s felemiitjük az cultus egyes részeit, vagy mintha használt tan-könyveink szokásos modorában fejtegetjük a hűbériséget, s az egyháznak vagy a szerzetességnek a hatalmát. Mert az egykorú iró elbeszélését olvasva, az egyes személyek mint élő alakok jelennek meg az ifjú lelki szemei előtt, az események mint elevenen mozgó alakok által végrehajtva tűnnek fel képzeletében. ') Sevin olvasó-könyvében e hibák kisebb-nagyobb mértékben mind megvannak. Mint már a lapok száma után is következtetni lehet, oly terjedelmes, hogy az iskolában a kitűzött határidő alatt elolvastatni nem lehet; de sőt azt sem igen hiszem, hogy még a legszorgalmasabb tanuló is megerőltetés nélkül képes volna elolvasni a tanár előadásával párhuzamosan péld. mindazt, a mi a második puni háborúról (230 — 341. lapon) vagy akár a görögpersa háborúról közölteket. (II. 86—184.) Más hibája az, hogy néhol szakaszokra osztás nélkül egyfolytában 30 — 40 lapon közöl valamely történelmi részt, a mi az áttekintést lehetlenné teszi; igy péld. a Gracchusok (III. 426 — 450.), továbbá I. Frigyes (IV. r. 476—513.) történetét, holott mindeniket lehetne szakaszokra osztani, igy péld. az utóbbiban, ha más helyt nem akarná is, az 504 — 513. lapon közölteknek egész külön czimiil Írhatta volna ezt : „A harmadik keresztes-had" — mert itt csakugyan az van közölve.