Állami főreáliskola, Debrecen, 1882

33 A középtanoda negyedik osztályában az ókori népek történelme tanítandó. Meggyőződésem szerint még itt a kútfők egyszerű, naiv elbeszélését kell inkább követnünk, mintsem a jelenkorban élő hírneves történetírók munkáiból készítenénk kivonatot. A harmadik és negyedik osztály növendékeinek életkora és értelmi fejlettsége közt nem oly nagy a különbség, hogy itt már a magasabb felfogáshoz egészen éretteknek ítélhetnők őket.') A negyedik osztály növendékei is még csak 13 —14 évesek. Ezen korban sem lehet feltételeznünk, hogy az ifjak már a történelmi felfogás azon magaslatára felemelkedni képesek, a melyen áll egy szaktudós. A ki azt hinné, az emberi ész fejlődésének törvényeivel, a lélektannal ellenkezőt hinne, s nagyon csalódnék. — I)e itt már lehet, sőt szükséges is a kútforrások állításait, s elbeszélését némi kritikai megjegyzésekkel kísérni. Jól megjegyzendő azonban, hogy az itteni kritika épen nem lehet olyan, a minőt a történettudós alkalmaz, s nem annyira a forrás apró botlásait, tévedéseif', vagy esetleges tudatlanságait kell boncz-kés alá venni, a mi nagyon helytelen irányra terelne; hanem inkább az iró történelmi felfogását, s azon egyetemes szellemet, mely művét átlengi. Ebben természetesen a legújabb kritikai s archiielogiai vizsgálódásokon alapuló kitűnőbb történetiratok szolgálnak kalauzul, de ebben is az általánosságokra kell fektetni a súlyt, s nem a részletességekre vagy apróságokra.

2) Ugyanezt a módszert alkalmazzuk még a középkor is következtetem, mert az utasítás az épen most idézett helyen határozottan kifejezi, hogy „az ujabb történetírásnak ismertetését nagyobbára felsőbb osztályok irodalmi tanítására kell bízni, hol a rhetorika rendszeres tárgyalásában a történetírás fejlődése és irodalma is megvilágítandó, — a kiválóbb forrásokról, melyekből a különböző korok története meríthető, magában a történeti tanításban kell ismertetőleg megemlékezni. ') Ezen hibába eséstől Ilerbst, Jager és Háfelin is óva intenek, főképen pedig ez utóbbi idézett munkácskája 17. lapján; — pedig ezek közül a két első nem is Herbart híve, s az utóbbi is csak föltételesen, s illetőleg csak részben. 2) Jónak, sőt szükségesnek látom állításaimat példákkal világosabbá tenni. Mangold úr a „Magyar Tanügy" 1883. évi I. füzetében a történelmi kutatás legújabb eredményei felett rövid szemlét tart s több helyreigazításfélét ajánl tanártársai, tehát mindannyionk figyelmébe. Egyik, az Egyiptom ókori történelmére vonatkozó, ez : „Azt tanítjuk, 200,000 harczos, semmikép sem tudván megbarátkozni a beköszönő görög szellemmel és befolyással, Nubiába vándorolt ki. Wiedermann Alfr. szerint e kivándorlás nem öltött oly óriási arányokat, s nem is első,hanem második Psammetich alatt ment végbe." REÁL ISK. ÉRT. 3