Állami főreáliskola, Debrecen, 1882

25 haladui jónak látjuk a történelem tanításánál; de még mindig nyílt kérdés marad az, hogy az igy megjelölt irányban legbiztosabban mi­lyen úton-módon vezethetjük a növendékeket a kitűzött czélpont felé. És hogy ez nem a legkönnyebb kérdés, onnan is következtethetjük, hogy ennek megfejtésében is nagyon eltérő eredményekre vezettek a tanférfiak vizsgálódásai, s az erre vonatkozólag „leghelyesebb"-nek tartott vélemények még többfélék, mint az előbbi két kérdésre. S minthogy a tanitás sikeréhez okvetlenül megkívántatik, hogy a tanár és a tankönyv által követett módszer megegyezzenek egymással,') a különböző módszerekben eléggé tájékozhatjuk magunkat, — ha szo­kásos tankönyveink módszereit figyeljük meg. Régebben számosan voltak olyanok, a kik semminemű kész ve­zérfonalat, vagy tankönyvet nem kívántak a növendék kezébe adni, hanem megkövetelték, hogy a növendék a tanár élőszóbeli előadása után csináljon apró jegyzeteket, s abból önmaga készítse el önmagá­nak a tankönyvet. Az ilyen tanárok azzal indokolták eljárásukat, hogy ekként a tanuló folytonosan kénytelen figyelni, sőt még amel­lett a hallottakat feldolgozván, a mig egyrészről benne az önmunkás­ságra való hajlam fejlődik, más részről irálytani ügyességet is szerez­het 2) Ma már ezen módszernek követői alig akadnak, nálunk pedig még a kik szeretnék is, kénytelenek vele szakítani, miután kötele­zőleg ki van mondva, hogy a tanárnak tankönyvet kell használnia. Azok is, a kik szükségesnek tartják a kézikönyvek használatát, az azoknak szerkesztésében követett módszerre nézve egymástól na­gyon eltérő nézeteknek hódolnak. Némelyek oly kézikönyvet tartanak szükségesnek, a mely nem­csak tartalmára, hanem a tartalom irálytani alakjára nézve is, telje­sen feldolgozott tankönyvül szolgáljon. Ezek arra alapítják nézetük helyességét, hogy a növendékek nagy része nemcsak az alsó, hanem még a felső osztályban is, sokkal kevesebb önállósággal bír, mintsem gondolatait kellő szabatossággal rögtönözve képes lenne kifejezni. Szerintük egy, folyékony előadásban jól szerkesztett tankönyv épen arra szoktatja az ifjú növendéket, hogy gondolatait tartalmilag lie­J) Herbst : Zur Frage über den Geschichts-Unterricht. p. 11. 2) Ezen módszert még ma is ajánlja Hafelin i. m. 21. lapján, habár ő különben a Herbartisták elveinek látszik hódolni.

Next

/
Thumbnails
Contents