Állami főreáliskola, Debrecen, 1879
13 testeknek tekintendők-e, vagy pedig csak egy anyaggal tisztátalani- tott levegőnek. Cavendish 1766-ban kimutatta, hogy vannak légnemű testek, melyek nem valami anyag által tisztátalanitott levegőből állanak ; állitását a szénsavval (Blackkal együtt elnevezte állandó légnek) és a hydrogénnel (Cavendish szerint éghető lég) be is bizonyitotta. A hydrogént nyerte, midőn egyes fémeket kénsavban feloldott, s azt a levegőnél kőnnyebnek találta. Észrevette, hogy a hydrogen az égést és lélekzést nem táplálja, de a levegőn meggyujtva ég. Felfedezte továbbá a hydrogén azon sajátságát, hogy levegővel keverve és meg- gyujtva hevesen eldurran Észrevette továbbá, hogy a fémek egyenlő sulymenuyiségci, kénsavval különféle mennyiségű hydrogént fejlesztenek, s hogy némely fémek kénsavtól nem támadtatnak meg; hevitve azonban egy gáz fejlődik (kénessav), mely nem hydrogén. Cavendish a hydrogént azonosnak tartotta a phlogistonnal. A phlogiston elmélet szerint minden fém, fémélegből és phlogistonból áll; kénsav segítségével a phlogiston kiválasztható, a féméleg pedig a savval egyesül. Cavendish ezen nézete, az akkori phlogiston elmélet követőitől azonnal elfogadtatott. A márványnak sósavvali kezelése által előálli- totta a szénsavat, meg is vizsgálta ennek miudennemü sajátságait, ügy találta, hogy a szénsav nem ég, az égést nem táplálja, hogy kaliumhydráttal egy jegöcös vegyet képez. Kimutatta, hogy a must erjedése alkalmával szintén szénsav fejlődik. Miután tapasztalta, hogy különböző testek (márvány, hamuzsir stb.) savakkal érintkezve különböző mennyiségű szénsavat fejlesztenek, a keletkezett szénsav mennyiségéből, meghatározta a szénsavas sók összetételét. Később (1783) nagy pontossággal meghatározta a levegő összetételét, s kimondotta, hogy a levegő összetétele mindenkor s mindenütt ugyanaz. Mikor Cavendish a levegő ellemzését véghez 'vitte, már tudva volt, hogy abban két egymással különböző tulajdonságú lég van. Legfontosabb munkálatainak eredményeit közölte 1785-ben. Ezen munkálatoknál kutatja, hogy mily változást szenved a levegő, ha benne testek elégnek, és kimondja hogy szénsav csak akkor keletkezik, ha állati vagy növényi test része égettetik el, hogy továbbá a viz, hydrogén és oxygén egyesülése által keletkezik és hogy a légenysav élenyből és légenyből van összetéve. Habár Cavendish számos felfedezései által, a phlogiston elmélet bukását elősegítette, ő hü maradt halálig nézeteihez. Cavendish kortársa volt Priestley József, ki 1733-ban Angol- országbau született; theologiai tanulmányainak befejezésé után, majd mint lelkész, majd mint tanár működött, s sok viszontagság után 1795-ben Amerikába vándorolt, a hol 1804-ben halt meg. Priestleg a vegytannal 1768-ban kezdett foglalkozni, miután Liverpoolban az elemi vegytanból előadásokat hallgatott. Úgyszólván
