Állami főreáliskola, Debrecen, 1878
Wieland „Oberon"-ja. (Költemény 12 énekben.) „So lange Poesie Poesie, Gold Oold und Krystall Krystall bleibfc, wird Oberon als ein Meisterstück poetischer Kunst bewundert werden." Goethe. Az egyes kulturnemzetek irói között vannak és voltak olyanok, kiknek müvei a világ-irodalom kincseiként tekinthetők és ennél fogva állandó és általános becsüek lettek. Ilyen mű Wieland „Oberon"-ja, melyről a német irók talán legszellemdúsabb Herosa mondhatta: „So lange Poesie Poesie, Gold Gold und Krystall Krystall bleibt, wird Oberon als ein Meisterstück poetischer Kunst bewiindert werden." Goethe ezen állítását — mely még mai napig nem lett megczáfolva — magunkévá téve nem lesz érdeknélküli Wieland e müvével bővebben foglalkozni. Mielőtt azonban költőnk művének ismertetésébe bocsátkoznám, nem lesz felesleges annak álláspontjával és kora jellegével megismerkedni. Wieland fellépése a német irodalomban majdnem epochalis volt, de kora Íróinak prognosisa nem teljesült, a mennyiben a legnagyobb lelkesültséggel felkarolt müvei közül ma csak „Oberon u-ját valóságos élvezettel olvashatni, mely müve a legújabb kor bármely müvével versenyezhetik és a mai felcsigázott igényeknek minden tekintetben megfelelőnek mondható. Hogy költőnk többi müvei csaknem feledésbe mentek, nem csodálkozhatunk ha meggondoljuk, hogy az idő folyamával az aesthetikai izlés is fejlődött és ennélfogva a későbbi olvasó közönség nem is viseltethetett rokonszenvvel költőnk oly müvei iránt, melyek — mit tagadni nem lehet — csupán a frivolitás tolmácsai, akkorában ugyan nagyhatásuak voltak, mivel Klopstock vallásos talán tulkomoly költeményeit ellensúlyozták, és főleg azért részesültek általános tetszésben, mivel Wieland a nyelv kezelésében Klopstokot minden tekintetben fölülmúlta. Költőnk főérdeme, hogy a nyelv ügyes kezelése és szépsége által kora müveit közönségének figyelmét, mely addig csak idegen