Állami főreáliskola, Debrecen, 1877

13 kép-elemzőben ilyen egy csikót, vagy egynehány, vagy igen sok, azonban egymástól teljesen különvált fényes csikót mutat és ezen csíknak vagy csíkoknak helye, erőssége, sorakozása mindenkor azon anyag sajátságától függ, a melyet izzó gázzá vagy gőzzé változtattunk. Minthogy bármely anyag is csakis izzó gőz állapotban ád éles határu fényes vonalakból álló színképet, innen azon meggyőződésre jutunk, hogy ha a spectroscop különálló fényes vonalakat mutat, ugy azon test, melynek fényét vizsgáljuk, izzó gőz vagy gáz állapotban van. Mai nap tehát eképen, csupán a fény elemzése által nagy biztossággal felösmerhetjük az izzó gőz alakú test vegyei alkatrészeit, legyen az a test hozzánk közel vagy tőlünk igen nagy távolban ; egyszersmind a test halmazállapotára nézve is következtetést vonhatunk. A különféle anyagok színképeit földi tárgyakon megismervén csakhamar kitűnt, hogy az ösmerős fényes vonalak ott vannak a fényes üstökösök és több ködfolt színképében és ez által nem csak az lett bizonyossá, hogy ezen égi testekben a földön is ismert anyagok fordulnak elő, hanem az is, hogy ezen anyagok a ködfoltban vagy üstökösben izzó gőz állapotban vannak jelen. — A távcső tökéletesedésével igen sok, azelőtt ködfoltnak ismert, világosabb helyén az égnek — mint a tejutban — sürü csillag rajokat találtak, azonban még mindég nagy számmal maradtak oly ködföltok melyekről még a legjobb távcső segélyével sem lehetett eldönteni, hogy vajon sürü csillagrajok é, vagy pedig izzó gőzállapotban levő anyagtömegek? — Ezen kérdésben a spectroscop kétségtelenül a helyes útra igazit bennünket; kimutatja, hogy a ködfolt, a melyet látunk, melyek fénye a spectroscopban fényes vonalakra oszlik, csakugyan izzó gőz, — vagy ha folytonos színképet ád, bizonyosan csillag-csoport, melynek, mint ilyennek megláthatását távcsőveink tökéletesedésével még remélhetjük. Igen sajátságos és fontos az izzó gáz magaviselete akkor, ha valamely az övénél nagyobb hőmérségü izzó folyadék vagy szilárd test fényét bocsátjuk rajta keresztül. Ekkor épen ugy viseli magát, mint előbb az izzó drót elébe tartott kék üveglap, — az izzó szilárd test folytonos színképéből kiolt némely csíkokat és pedig ugyanazokat, melyeket ő maga, ha az izzó szilárd test nincs mögötte, mint jellemző fényes vonalakat mutat. Mintegy megszűri a rajta keresztül bocsátott fényt, épen csak azon szinü sugarakat nem bocsátja át, a milyeneket ő szokott magából kilövelleni. E szerint, ha valamely izzó gáz mögött valamely még erősebben izzó szilárd test vagy folyadék van, ugy az izzó folyékony vagy szilárd test folytonos színképét az izzó gáz fényes vonalai helyén fekete vonalakkal átvágva találjuk és ezen fekete vonalak helye és elrendezkedéséből a gáz anyagi minőségét épen ugy felösmerhetjük, mintha a fehéren izzó test nem is volna mögötte s csupán a gáz fényes vonalaiból kellene az anyagi minőségre nézve következtetést vonnunk. Továbbá egy ily fekete vonalakkal átszeldelt