Állami főreáliskola, Debrecen, 1877

14 színkép látása még arról is biztossá tesz benuünket, hogy a fény, melyet az izzó szilárd vagy hig test kibocsát, mielőtt a spectroscopba érné, még előbb hasonlóképen izzásban levő gőzállományu testeken jő keresztül. Innen következtetjük, hogy a nap teste is izzó szilárd vagy hig anyag, a mely izzó gőz körrel van körülvéve. A nap színképében Wollaston találta fel ezen fekete vonalakat először azonban feledésbe ment az egész felfedezés, úgyhogy Fraunhofer az újra felfedező lett. Ő nézte meg pontosan egymáshoz való helyzetükets készített róluk rajzot, melyben a feltűnőbb vonalakat könyebb felösmerés szempontjából az ábécé néhány első betűivel megjelelte. Már Fraunhofernek feltűnt, hogy a nútriumos láng sárga vonala tökéletesen ugyanazon helyre esik, hol a nap színképében az ő általa .D-nek nevezet fekete vonal van. Tökéletesebb készülék alkalmazásánál ezen D vonal két igen finom vonallá válik s a nátriumos láng színképének fényes Scárga vonala hasonlóképen. Ha a nap és a nátrium színképét egyszerre vizsgáljuk, a mi helyes berendezésű készülék segélyévél könyen eszközölhető, ugy a nátrium két igen finom sárga vonala a Fraunhofer-féle kettős D vonalnak pontos meghosszabitását fogja képezni. A törvényt, mely ezen tünemény alapját képezi, Kirchhoff találta fel; mind kísérleti, mind pedig menyiségtani uton pontosan be is bizonyitá. Ő tanított meg bennünket arra, hogy ha fehér izzásban levő mészdarab, vagy platindrót fényét jól alkalmazott konyhasós lángon bocsátjuk által, ugy az izzó szilárd test folytonos színképét, épen a nátrium sárga vonalai helyén két finom fekete vonal által átvágva találjuk s ekképen magunk is állithatunk elő Fraunhofer-féle vonalat. További kísérletek alapján kiviláglott, hogy a vas villanyosság segélyével izzó gőzállapotba hozatva nagyszámú fényes vonalat mutat a spectroscopban; Kirchhoff és Angstrőm ezek közzül mintegy 460-nak helyét pontosan meghatározták és szigorúan összeesőnek találták a megfelelő Fraunhoffer-féle vonalakkal. A nap színképében a vas mindenik fényes vonalának helyén egy-egy sötét vonalat találunk és pedig annál sötétebbet, minél fénylőbbnek látszik ugyanazon vonal a vas színképében. Ha a vas fényes vonala élesen határolt vagy elmosódott vagy gyengefényü, ugy a megfelelő Fraunhofer-féle vonalat hasonlóképen élesnek vagy elmosódoltnak vagy homályosnak fogjuk találni. Ezen nagymérvű egybevás kétségtelenné teszi, hogy a nap izzó magvát oly izzó gőzkör veszi körül, melyben a vas is jelen van és pedig ugyancsak izzó gőzállapotban (Ebből egyszersmind némi fogalmat szerezhetünk magunknak azon iszonyú hőségről, melynek a napban uralkodni kell). — Ily módon a napban több más földi anyag határozott jelei voltak felismerhetők ugy hogy biztosak lehetünk, miszerint a vason kivül nátrium, mész, nickel,