Állami főreáliskola, Debrecen, 1877

12 Már Newton tudta, hogy a fehér napfény nem egynemű, hanem a szivárványszínekből van összevetéve, mert egy három oldalú üveghasábon keresztül bocsátva, azon szinelemekre felbontható és azon szinelemekből ismét összetehető. Mindannyian, még a gyermeki korból ösmerjük a három oldalú üveg hasábot, a mely valamely csillárról leszakadva kedves játékszer gyanánt szolgált; rajta keresztül nézegetve nagy kedvteléssel gyönyörködtünk a tárgyakat környező szebbnél szebb színekben. Ha egy ily üveg hasábon keresztül egy fehéren izzó egyenes drótot nézünk, a szivárvány minden szine, a verestől kezdve a sárgán, zölden, kéken keresztül a violába átmenve megszakadás nélkül sorakozik közvetlen egymás mellé; — ha pedig a drót és üveg hasáb közzé egy kék üveg lapot tartunk, ugy a színsorozatból (színkép, spectrum) több szín, különösen a sárga és környéke egészen kitörlődik s helye feketén marad. — Ha egy kötő tűt kiteszünk a napfényre s akkor a rajta látható erős fényvonalat hasábunkon keresztül jól szemügyre vesszük, észre fogjuk venni, hogy a színsorozat nem oly folytonos mint az izzó drótnál volt, hanem oly formán, mint a kék üvegnél láttuk a szinek némely árnyalatai sok helyen hiányzanak s helyeiken fekete vonalak szelik át a színsorozatot. A napfény ezen sajátos vonalait legelőször Fraunhofer tanulmányozta alaposan s azért ő róla Fraunhofer-féle vonalaknak szokták nevezni. Az üveghasáb célszerű felszereléssel ellátva nem csak az izzó drót fényének vagy a kötő tűről visszavert napfénynek, hanem bármely fényforrástól származó fénynek megvizsgálására és elemzésére is alkalmassá tehető. Nevezetesen csak arról kell gondoskodnunk, hogy a megvizsgálandó fény egy keskeny hasadékon kérészül, minden idegen fényt kizárva juthasson a hasábra s ezen keresztül a néző szemébe. Az ilyen berendezéssel ellátott készüléket szinkép-eletnzőnek (spectroscop) nevezik. Ha e készülékkel fehér izzásba hozott szilárd vagy folyékony test fényét vizsgáljuk, mindenkor egyforma, egészen folytonos, mindeu megszakadás nélkül való színsorozatot vagy színképet fogunk látni, ugy hogy itt a látottakból a test minőségére nézve nem találunk semmi jellemzőt, legfeljebb abban bizonyosodunk meg, hogy az izzó folyékony vagy szilárd test színképe mindég folytonos és megfordítva, valahányszor folytonos színképet látunk, ugy a fény, melyet elemezünk, bizonyára izzó folyékony vagy szilárd test által bocsátódott ki. Azonban kisértsük meg csak a konyhasóval behintett belű borszeszlámpa lángját vizsgálni. A spectroscop egy egyetlen, élesen határolt, erős fényű sátga vonalon kivül alig fog más valamit mutatni. — Kitűnt hogy ezen sárga vonal a borszesz-lángban izzó gőzzé vált nátriumtól, a konyhasónak—vagy tudományos nevén említve chlornatriumnak — egyik alkatrészétől származik. További vizsgálódásokból kiviláglott, hogy minden test izzó légnemű vagy gőzállapotba hozatva oly fényt bocsát ki, mely a szín-